Garfield, egy lusta, kövér macskaGarfield kedvenc hobbija az evés és az alvás atörténetek központi szereplője. Szülőanyja: Jim Davis Egy étteremben született. Garfield cinikus, lusta, narancssárga színű macska, aki folyton az evésre gondol. Kedvenc étele a lasagne. Reggelenként az ő szemében a kávé egy igazi kincs. Utálja a hétfőket, a postásokat, a kutyákat és a vekkerét. Kedvenc időtöltése az evésen kívül az alvás. A hétfőket sokszor átalussza. Általában Jon fogyókúrára fogja és ilyenkor gyakori a látomás Garfieldnál és ez néha bonyodalmat okoz.

Tíz Forint története
(eposz 23 versszakban)
... de szeretek mosogatni című népdalra ...

Néha, hogyha suli vége,
s senkinek sincs ahhoz kedve,
hogy egyből haza bandukoljon,
pénztárcánknak kell, hogy fogyjon.

Ugyanis a kóla drága,
Huszonkét forint pohárja.
De nincs ám mindenkinél mani,
egy embernek kell hát állni (a cehhet).

Tehát vár a Zöld Szemafor,
ez a vonat nem zakatol,
megismerni onnan lehet,
hogy a srác ott mindig nevet.

A lány mindig kutyával van,
a Livi meg félelemban,
ugyanis csak magát félti,
hogy a kutya majd megtépi.

Nyári gyerekJEGYZET - "Nincs apa, nincs nagyszülő, pénz pedig pláne nincs a több tízezres táborokra."

Fura dolog ez a vakáció: amíg diákok vagyunk, örülünk neki, szülőként viszont már jeges rémülettel tölti el az embert a közeledése is. Tizenegy hét. Két és fél hónap. Rengeteg idő, amit komolyan meg kell szervezni. A gyerek ugyanis nem lehet felügyelet nélkül. 

Ideális családmodellel és életkörülményekkel számolva talán még meg is oldható a dolog: apa és anya szabadságai kitesznek egy hónapot.

Erről az érdekes és emberséges kezdeményezésről egy hetilapban olvastam.
Dr. Mezey Klára Pécsen úgy érezte, hiba engedni, hogy sok gyerek céltalanul csellengjen az utcákon, ezért létrehozott egy szülőpótló napközit. Hiszen azokkal a fiatalokkal, többségében ipari tanulókkal, akiknek a szülei dolgoznak -- egyáltalán nem, vagy csak keveset foglalkoznak otthon.

A kezdeményezéshez a helyi plébános termet biztosított, majd csatlakozott hozzájuk néhány segítőkész kolléga/szakember is.

Ez a cikk anyának és apának íródott, de ha tudsz olvasni nyugodtan olvasd el és hívd az ősöket veled tévézni. Ha fáradság miatt ki akarnak bújni a közös tévézés  alól mondd el nekik mit olvastál és neked szükséged van arra, hogy együtt nézzétek a tv-t.

utána írd meg milyen ügyes voltál. Ha valamit nem értesz a lenti szövegből kérdezz meg nyugodtan itt a cikk alatt, de ha kéznél van a nagyi ő is szivesen válaszol .

Nézzük együtt!

Mióta világ a világ, az idősebb generáció mindig megszűrte a gyerekeket érő információkat.

Mesés gyermekkor

Gyerekként igazi rossz gyerek voltam…, amolyan nyughatatlan fajta, aki mindig valamelyik fán csüngött, vagy bunkert épített a többiekkel. Igazi tisza – parti gyerek. Persze maga a Tisza tabu volt, oda nem mehettünk, de azért ezt a szabályt is áthágtuk olykor-olykor…, és belecsapódtunk a folyóba.

Számomra a Tisza olyan, mintha anyám, apám volna, testvérem, szerelmem, mindenem…, a Tisza, az a Tisza. Négy éves voltam, amikor átúsztam Szolnoknál a Tiszát, az unokatestvéreim 2 évesek voltak…, ez mifelénk normális dolog, minden gyereket azonnal tanítanak úszni, ez fontos!

Születésnapodra

Míg gyermek voltál
arról álmodoztál,
bárcsak lehetnék tizennégy,
s álmaidnak netovábbja
volt a huszonnégy.

Hát most annyi vagy!
Vállalhatod önmagad.
Kívánhatok Neked többet, mint
még egyszer huszonnégy,
meg még egyszer huszonnégy
- azaz kilencvenhat évet ? -
Ennyi amit neked szánok,
- na nem lehetek ilyen álnok -
Legyen egyszáz, ha nem bánod!

Életképek ciklus - 1993. június 12.