2014 – Pósa Lajos emlékév

Pósa Lajos Emlékbizottság alakult

2014-ben emlékezünk meg „Az Én Újságom” c. gyermeklap alapító szerkesztőjeként íróbarátaival új anyanyelvkúltúrát teremtő Pósa Lajos halálának 100. évfordulójáról. A centenáriumi év célja költőnk életművének, minél teljesebb körű megismertetése a magyar irodalmat, kultúrát szerető közönséggel.

Az emlékév lehetőséget kínál arra, hogy az évfordulóhoz csatlakozó intézmények bemutassák a népi-nemzeti irodalmi irányzat jeles képviselőjének munkásságát, életpályáját amelynek számos részlete ismeretlen az olvasók előtt.

Ha már jó leszek
és ezután az leszek
nem verekszem
nem csúfolkodom
nem húzom meg a lányok haját
semmit sem teszek
amit nem szabad
a legeslegjobb gyerek én leszek,

Ezentúl jó leszek
állíthatom
reggeltől estig
tetőtől talpig
csupa jó leszek.
a füleimet ezentúl
mindig megmosom
rendbe rakom a ruhám
tiszták lesznek a körmeim
köszönök szépen mindenkinek
azt teszem csak,
ami szép és jó.

Jó leszek,

ha majd nagy leszek
mert ezt a sok jóságot
észben tartani azért
nem tudja egy ilyen kisgyerek!

Olyan lesz a jövő, mint amilyen a ma iskolája.

(Szent-Györgyi Albert)

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy

felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól

végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson

szeretni amit csinálunk és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk

csinálni."

(Szentgyörgyi A.)

Sokat kell tanulnia az embernek ahhoz, hogy megtudhassa,

milyen keveset is tud.

(Széchenyi István)

Érdemes lemenni a halpiacra, és megnézni a

rákokkal teli hordókat.

Soha nem kell fedelet tenni rájuk, mert ha az egyik

rák megpróbál kimászni,

a társai belekapaszkodnak, és visszahúzzák.

A rossz társaság is pontosan így hat a gyerekekre.

(Ben Carson)

Csendet tanultam a beszédesektől,

toleranciát a türelmetlenektől,

kedvességet a durváktól.

„Olvassunk tehát minél többet, hiszen az irodalom az örökkévalóság távcsöve: felébreszti bennünk létünk rejtett erőit, amelyek átsegítenek minket sorsunk nagy viharain és megmutatják, hogy a gondolat több, mint az élet szennyes mocsara, a kisstílű nyárspolgárok véd és dac-szövetsége, a mindennapok izzadtságszaga, s a percenként átélt fájdalmak és csalódások szövedéke. Mondhatnám úgy is, hogy csak a műveltség mentheti meg az életünket, hiszen kizárólag a könyvek, a festmények, a szimfóniák, a költemények és a szobrok Sárga Útja vezethet el bennünket a gondolatok örökkévalóságának Smaragdvárosába.”

(Varnus X.)

"Azt szeretném tudni - mormolta maga elé -, mi is van egy ilyen könyvben, amíg csukva van. Természetesen betűk vannak benne, melyeket papírra nyomtattak, de mégis valaminek kell még lennie benne, mert ha kinyitom, egyszerre előttem áll egy egész történet. Személyek bukkannak fel, akiket még nem ismerek, mindenféle kalandok, tettek és harcok fordulnak elő - és néha tengeri viharok játszódnak le, vagy az ember idegen országokat és városokat lát.

„Nincs hatalmasabb erő, mint a tudás:

a tudással felfegyverzett ember

legyőzhetetlen.”
(Gorkij)

Mindig kész vagyok tanulni,

annak azonban nem mindig örülök, ha tanítanak.

(Winston Churchill)

Emberi szükségletünk, hogy tartozzunk valahova, megértsenek és szeressenek minket. Ez a szükséglet velünk született, nélküle ugyan életben maradunk, viszont boldogtalanul. Akit szóbeli bántalmazás ér, úgy érzi, nem értik meg őt, illetve nem érti a másik fél reakcióját sem.

Minden csoport valamilyen közös cél érdekében szerveződik, az iskolában ez elsősorban formális: a gyerekeket az iskola osztja be különböző osztályokba. Ezzel egy csoporttá válnak, akik nem választhatták meg maguknak a csoporttagokat.

Az öngyilkosság sajnos nem ritka jelenség Magyarországon. Nagyon sok kamasz fejében fut át, hogy véget vet az életének. Különösen veszélyes lehet, ha ennek még a Facebookon is hangot ad valaki, és nem kap megfelelő visszajelzést. Így könnyen tragédiába torkollhatnak az események.

Száz középiskolai diákból nyolc a hét minden napján iskolatársai zaklatásának áldozata, heten hetente, harminchárman időről időre a többiek kegyetlenkedésének kereszttüzébe kerülnek – erről szól egy amerikai tanulmány.

A gyerekek egy jelentős hányada sajnos előszeretettel vesz részt a többiek terrorizálásában.