III. A BIZTOSÍTÁSI JOGVISZONYHOZ KÖTÖTT ELLÁTÁSOK

Ki minősül biztosítottnak?

Az, aki

-    a munkaviszonyban (ideértve az országgyűlési képviselőt is), közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, kormányzati szolgálati viszonyban, ügyészségi szolgálati jogviszonyban, bírósági jogviszonyban, igazságügyi alkalmazotti szolgálati viszonyban, hivatásos nevelőszülői jogviszonyban, ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszonyban, közfoglalkoz-tatási jogviszonyban álló személy, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, az Országgyűlési Őrség, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagja, a Magyar Honvédség szerződéses állományú tagja, a katonai szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katona (a továbbiakban: munkaviszony), tekintet nélkül arra, hogy foglalkoztatása teljes vagy részmunkaidőben történik,

-    a szövetkezet tagja – ide nem értve az iskolaszövetkezet nappali rendszerű oktatás keretében tanulmányokat folytató tanuló, hallgató tagját –, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony, vállalkozási vagy megbízási jogviszony keretében személyesen közreműködik,

-    a tanulószerződés alapján szakképző iskolai tanulmányokat folytató tanuló,

-    az álláskeresési támogatásban részesülő személy,

-    a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő egyéni vállalkozó,

-    a kiegészítő tevékenységet folytatónak nem minősülő társas vállalkozó,

-    a díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében (megbízási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jogviszonyban) személyesen munkát végző személy – a külön törvényben meghatározott közérdekű önkéntes tevékenységet végző személy kivételével –, amennyiben az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a minimálbér harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincad részét,

-    az egyházi szolgálatot teljesítő egyházi személy (a továbbiakban: egyházi személy), kivéve a saját jogú nyugdíjast,

-    a mezőgazdasági őstermelő, ha a reá irányadó nyugdíjkorhatárig hátralévő idő és a már megszerzett szolgálati idő együttesen legalább 20 év, kivéve

1.

II. A családtámogatási ellátásokra  (családi pótlék, GYES, GYET, anyasági támogatás) vonatkozó  közös szabályok

Milyen formában kell kérni a családtámogatási ellátás megállapítását?

A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy – az anyasági támogatás kivételével – az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani.

Gyermekgondozási támogatások   A gyermekgondozási segély (GYES)

Ki jogosult gyermekgondozási segélyre?

-    a szülő, a nevelőszülő, a gyám, a 16. életévét betöltött kiskorú szülő (ha a saját háztartásban nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, feltéve, hogy a gyámhivatal a kiskorú részére engedélyezte a szülői ház elhagyását)

-    a gyermek 3. életévének betöltéséig.

-    ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig.

Nevelési ellátás

Ki jogosult nevelési ellátásra?

Nevelési ellátásra jogosult

-    a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, továbbá az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,

-    a gyermekotthon vezetője a gyermekotthonban nevelt,

-    a szociális intézmény vezetője az intézményben elhelyezett,

még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.

I. CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSI FORMÁK

Milyen családtámogatási ellátási formák léteznek?

Családi pótlék

- nevelési ellátás

- iskoláztatási támogatás

Gyermekgondozási támogatás;

- gyermekgondozási segély

 - gyermeknevelési támogatás

Anyasági támogatás.

Melyek a biztosítási jogviszonyban (pl. munkaviszonyban) álló szülőt megillető főbb ellátások, kedvezmények?

Gyermekek után járó ellátások, kedvezmények

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

Tájékoztató

a gyermekek után járó

ellátásokról

2013

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Szociális és Családügyért Felelős Államtitkárság - Kabinet

Szociális Lakossági és Tájékoztatási Osztály

Összeállította: Ruminé Szijártó Ildikó

Felelős kiadó: Dr.

A digitális nemzedéknek megfelelő tanulási környezetre van szüksége (Beszélgetés Bedő Ferenc közoktatási szakértővel)

Viszonylag kevés olyan pedagógus van az országban, aki néhány évtizede nem csak tanúja, hanem aktív szereplője is volt a számítástechnika iskolai megjelenésének. S még kevesebb az olyan, aki rögtön a folyamat kezdetén felismerte, hogy ez az új elem nem csupán technikai téren rejt lehetőségeket, hanem a gyerekek személyiségformálásában, a tanulás iránti pozitív attitűdjük, szociális kompetenciáik  kialakításában is szerepet  játszhat.

A „Gondolkodjunk együtt a digitális állampolgárságról!” kurzus tapasztalatai

Július elsején indult el az interneten a Virtuális Egyetem kurzusa, amely iránt már az előkészületek során nagy érdeklődés mutatkozott, több százan csatlakoztak az esemény Facebook oldalára. Az azóta nagy intenzitással zajló kurzus első szakaszának eseményeiről ad tudósítást a kurzus egyik vezetője: Tóth Renáta.

„Az internet olyan, mint egy…” Te hogyan fejeznéd be a mondatot?

A szülők bevonása mint az iskolai siker kulcsa

Az Európai Szülők Egyesülete (EPA) júniusi, dublini konferenciáján tartott előadást Joyce Epstein professzorasszony, a Johns Hopkins Egyetem tanára. Előadásának fő üzenete, hogy a diákok iskolai sikeréhez elengedhetetlen a szülők és a diákok bevonása az iskolai döntéshozatalba, a tanítási folyamat tervezésébe, szervezésébe és lebonyolításába. Minden szülő bevonható ugyanis az iskolai folyamatokba, de nem mindegyikük egyformán.