Egyeztetnek a gyermekétkeztetés normatívájáról: biztos, hogy csökken, de az is, hogy nem annyival, mint amennyivel azt tervezték.
A hét elején a Gyermekszegénység Elleni Programiroda nevében Ferge Zsuzsa levélben hívta föl a figyelmet arra, hogy a költségvetési törvénytervezetből kiolvasható számok szerint az intézményi gyerekétkeztetésre szánt pénz jövőre harmadára, vagyis 65 ezer forintról 22500-ra csökken. A legszegényebb településeknek pótolnák a kieső pénzt: az önhibájukon kívül hátrányos helyzetben lévő önkormányzatok ezért továbbra is a korábbi színvonalon biztosíthatnák a gyermekétkeztetést.

Lendvai Ildikó, az MSZP elnöke tegnap a gyermekétkeztetésre szánt pénz csökkentéséről azt mondta: a költségvetés számainak tervezésénél azt gondolták, a gazdagabb önkormányzatok megtehetik, hogy a hiányzó pénzt egyéb forrásaikból teremtsék elő.

- Elvi gondom van a normatíva csökkentésével. A feladat, azaz a gyermekétkeztetés kötelező, és nem azon múlik, gazdag-e az önkormányzat vagy sem. Az állam megrendeli a feladatokat az önkormányzatoktól, és a minőséget is elvárja. Csak épp nem biztosítja hozzá az elegendő pénzt - ez már a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége főtitkárának véleménye. Zongor Gábor szerint azzal az érveléssel is baj van, hogy a gazdagabb önkormányzatoknak vannak átcsoportosítható forrásaik. Csakhogy ezek számos normatívára nem jogosultak.
Látszólag érthetetlen a szándék: miért épp a gyermekétkeztetésen kéne drasztikusan vágni, miközben az ettől remélt bevétel - 12 milliárd forint - ezt önmagában nem indokolná. Az értelmezéshez föl kell idézni egy korábbi, az MSZP-vel folytatott egyeztetéseken elbukó javaslatot, amelyből kiviláglik a szándék: a rászorultsági elv érvényesítése.

A 900 ezer érintett gyerek fele kap étkezési támogatást. Körülbelül 200 ezren semmit nem fizetnek, a többiek 50 százalékos kedvezményt kapnak. Ez utóbbit a három- vagy többgyermekes családok automatikusan megkapják, függetlenül attól, hogy a szülők mennyit keresnek. Az el nem fogadott javaslat a jobb módú szülők térítési díját emelte, az étkezésre szánt normatívát változatlanul hagyta volna.

A kormány a rászorultság elvének érvényesítését szeretné az önkormányzatokra testálni, de erre képtelenek lesznek, hiszen az jogszabály-módosítással járna, amire kevés az esély: az ötvenszázalékos kedvezmény továbbra is automatikusan jár majd a három- vagy többgyermekes családoknak. Mindenesetre az elképzelés, jelesül a normatíva harmadolása, tarthatatlan. Megbízható forrásból úgy értesültünk: egészen bizonyos, hogy a gyermekétkeztetési normatívát a tervezettnél csekélyebb mértékben csökkentik

Ötvennyolc országból 461 versenyző indul a kyokushin karatésok október 2. és 4. közötti, budapesti összvilágbajnokságán. A résztvevő nemzetek között a legnagyobb számban a házigazda Magyarország képviselteti magát, amely két, egymástól független válogatott csapatot is indít, soraikban a füzesabonyi Szedlák Endrével és Szilágyi Zoltánnal. Ami a további sorrendet illeti, 45 versenyző érkezik Oroszországból, 26 Japánból, de Grúzia, Irán és Hollandia is egyformán csaknem 20 versenyzőt küld Budapestre. Nemek szerinti bontásban a férfiaknál 317-en rajtolnak kumitében, vagyis küzdelemben, míg 33-ban katában, azaz formagyakorlatban. A nőknél 87 harcos mellett 24-en lesznek, akik formagyakorlatot bemutatni lépnek majd a küzdőtérre.

A föld minden szegletéből félezernél is több versenyzőt várnak a szervezők a magyar fővárosba, az október 2. és 4. közötti össz-kyokushin karate-világbajnokságra.


A japán harcművészet egyik legkeményebb ágának művelői a Papp László Budapest Sportarénában vetélkednek majd, s formagyakorlatok mellett hét a férfiaknál négy, a nőknél három - küzdelmi kategóriában csapnak össze a vb-címekért hangzott el a világbajnokság első hazai, nemzetközi sajtótájékoztatóján, szombaton.


Az összecsapásokat védőfelszerelés nélkül vívják majd a tatamin a küzdőfelek, akik kiütésig harcolnak egymással a full contact szabályrendszerben. Itt teljes erővel vihetők be az ütések és rúgások és néhány tiltott technikát leszámítva gyakorlatilag a test bármely pontja támadható - az egyik fél KO-győzelméig.


"Minden idők legnagyobb karateversenyére kerül sor, ráadásul első esetben nem Japánban, merthogy még soha nem rendeztek világbajnokságot a szigetországon kívül" - hangsúlyozta a főszervező Brezovai Sándor 3. danos mester. Igazi szenzációként mintegy húsz világszervezet indítja versenyzőit jeléül annak, hogy megindult a közeledés a kyokushin karate másfél évtizede egymástól függetlenül ténykedő irányzatai között.


Az alapító Maszutacu Ojama halála után 15 évvel Budapesten valósulhat meg a mester álma, amelynek lényegét az egyik legnagyobb világszervezet, a Kyokushin-kan Karate-do Organization (KIKO) 9. danos vezetője, a sajtótájékoztatón is jelen levő Rojama Hacuo így foglalt össze: "Mi egy család vagyunk, amely itt, Magyarországon egyesül újra történetünkben első alkalommal."


Maga a világbajnokság állami támogatással zajlik, a fővédnök Gyenesei István sportért is felelős miniszter, a szervezőbizottság vezetője pedig Török Ottó sportszakállamtitkár.
A japán harcművészet egyik legkeményebb ágának művelői a Papp László Budapest Sportarénában vetélkednek majd

Az esztendő „kezes-lábas”, azaz karatés csúcstalálkozóját Budapesten tartják: fővárosunk október 2-a és 4-e között bonyolítja le a kyokushinosok világbajnokságát, úgy fél ezer harcos részvételével. A földgolyó minden küzdősportos szegletét képviselő mezőny a Papp László Budapest Sportarénában sereglik össze, hogy az elnevezése szerint Össz-Kyokushin Karate Világbajnokságon 20 kiós és fullcontact-szervezet képviseletében a teljes erejű ütéseket és rúgásokat megengedő küzdelemben, illetve a formagyakorlatokban megmutassa, mit tud. A vb- és Eb-aranyérmeseket is felvonultató vb-n ott lesznek a legkiválóbb magyar harcosok is, akik még a rajtot megelőzően, jelesül holnapután, kedden a Csillebérci Szabadidőközpontban, a válogatott keret utolsó felkészítő táborában – egyebek mellett bemutató küzdelmekkel – a sajtó képviselői előtt adnak számot felkészültségükről.