Hoffmann Rózsa emlékezetett rá, hogy a szocialista-szabaddemokrata oktatásirányításnak a hét és féléves kormányzati ciklusban két gyakran ismételt hívószava volt a tehetséggondozás, a minőség fejlesztése, és az esélyegyenlőség. Ezeket a célokat szolgálta volna egyebek mellett a nagy sajtókampánnyal beharangozott és korábban állandó hivatkozási alapul szolgáló Új Tudás, Új Műveltség Program. Az oktatási miniszter még a tanévnyitó beszédeiben is azt mondta, hogy az Új Tudás, Új Műveltség programot nem érintik az elvonások, holott szeptember 1-jén már készen volt a költségvetési törvény tervezete, s benne a közoktatást érintő 30 milliárdos elvonás…

Olyan költségvetés született, amelyben a kormány még saját célkitűzéseinek is hátat fordít, amelyben nincs kegyelem, nincs priorítás, mindent lekaszabolnak, még azokat a programokat is, melyektől remélhető lenne, hogy elindul Magyarország felemelkedése – mondta a képviselő. Hozzáfűzte: Régóta tudott, a kormány által is ismert tény, hogy egy ország felemelését csakis az oktatáson keresztül, azon belül is hangsúlyosan a tehetségek kiemelt fejlesztésével lehet megvalósítani.

A tehetségek gondozását kisgyermekkorban, az óvodában célszerű elkezdeni. A kötelező óvodai felvétel lehetővé tenné, hogy a nehéz körülmények közzé született kisgyermek óvodába kerüljön, és a fejlesztése is kellő időben megkezdődjön. A költségvetési törvény és a hozzá kapcsolódó törvények azonban ismét későbbre tolták a kötelező óvodai felvételt – hangsúlyozta a politikus.

Hoffmann Rózsa szomorúan állapította meg, hogy a jövő esztendőben minden területen radikális mértékben csökkennek a normatívák. Az elvonás nagyságrendjét érzékeltetendő elmondta: míg 2002-ben az óvodás gyermekek után járó támogatás 182 ezer forint volt, a most beterjesztett költségvetési javaslat 135 ezer 100 forintot irányoz elő. Ugyanez figyelhető meg az általános iskolák esetében is, vagyis pont azokon a területeken, ahol elkezdődhetne a tehetségfejlesztés – tette hozzá.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy – a számok nehezen értelmezhető világán túl – az elvonások konkrétan azzal járnak, hogy növekvő csoportlétszám mellett kevesebb pedagógus foglalkozik a gyerekekkel. „A gyerekeket talán még lesz aki valahogy tanítgatja a magas létszámú osztályokban, viszont a tehetséggondozás azt kívánná, hogy egyénileg foglalkozzanak a gyerekekkel, mert a tehetség is egyedi. Erre nincs mód, nyoma nincs ennek a szándéknak a költségvetésben” – fűzte hozzá. 
   
Hoffmann Rózsa elmondása szerint egy-egy közepes méretű iskola 20-40 millió forintos költségvetési hiánnyal számolhat a jövő évben, vagyis tanárelbocsátások, csoportösszevonások várhatók, még inkább ellehetetlenül a tehetséggondozás.   

A kereszténydemokrata politikus fájdalmasnak nevezte a művészeti oktatás helyzetét, amely több év alatt süllyedt jelenlegi mélységbe, hiszen évről-évre nagyon jelentős összegeket vontak ki az alapfokú művészeti oktatásból. Hozzátette: a beterjesztett költségvetési tervezet lényegében teljes mértékben padlóra küldte volna ezeket az intézményeket, bár a normatívákra az oktatási bizottság némi átcsoportosítást megszavazott, de a támogatás mértéke így sem éri el, csak megközelíti a tavalyi szintet. Mint mondta: elfogadhatatlan, hogy az alapfokú művészetoktatás a módos gyermekek szüleinek privilégiumává váljon. Kivált, mert ez a terület lenne az, amellyel a hátrányos helyzetű, köztük a cigány gyerekeket vissza lehetne vezetni az iskolába, meg lehet velük szerettetni a tanulást.
   
A szakpolitikus az érettségi finanszírozása körül kialakult zűrzavarra kitérve, kijelentette: a költségvetés tervezete szerint gyakorlatilag nem lesz pénz az érettségi vizsgákra, holott az érettségi rendszer átalakítása ugyancsak a kormány prioritásai közzé tartozott.

Összességében a Kereszténydemokrata Néppárt – a költségvetés egyéb területeit nem említve – úgy látja, a benyújtott költségvetés nem segíti a tehetséggondozást és az esélyegyenlőség érvényesülését, ezáltal az ország fejlődése helyett további süllyedést idéz elő. Ezért új költségvetés kell melyet új politikai erők készítenek, mert „attól a kormánytól, amely több ízben becsapott bennünket, és a saját céljait sem tartja szem előtt, nem lehet mást várni” – mondta végezetül Hoffmann Rózsa.

Stágel Bence, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség alelnöke a tehetséggondozást illetően a szakkollégiumok szerepére hívta fel a figyelmet. Mint mondta: a magyar felsőoktatás méltán büszke a hosszú múltra visszatekintő és ma is virágzó szakkollégiumi tehetséggondozás hagyományaira. Napjainkban minden meghatározó, nívós felsőoktatási intézményben működik szakkollégium. Ezen intézmények több országosan elismert, komoly nemzetközi kapcsolatokkal is rendelkező tudományos műhelynek adnak otthont. Emellett hazai kutatóintézetekkel közös kutatásokat vezetnek, könyveket, folyóiratokat adnak ki. A Felsőoktatási törvény szerint a szakkollégium célja, hogy saját szakmai program kidolgozásával magas szintű, minőségi szakmai képzést nyújtson, segítve a kiemelkedő képességű hallgatók tehetséggondozását, közéleti szerepvállalását, az értelmiségi feladatokra történő felkészülés tárgyi és személyi feltételeinek megteremtését, a társadalmi problémákra érzékeny, szakmailag igényes értelmiség nevelését.

Már megtapasztalhattuk, hogy valós társadalmi támogatottság nélküli kormányzás csupán tesze-tosza intézkedéseket szül az ifjúságpolitika terén is – jelentette ki az IKSZ alelnöke.

Itt az újabb példa, hiszen a 2010. évi költségvetési tervezetben a Bajnai-kormány szűk látókörű gondolkodásmódjának áldozatául esik a tehetséggondozás és a szakkollégiumi pályázati rendszer. Míg idén és a tavalyi évben 50 millió forint jutott a szakkollégiumokban folyó tehetséggondozás támogatására, addig 2010. évi költségvetési előirányzatban csupán 30 millió forint jut a hazai tehetséggondozás jövője szempontjából kiemelt szerepet betöltő szakkollégiumi rendszernek – hangsúlyozta a politikus.

Hosszú távon egyetlen Európai Uniós ország sem engedheti meg magának, hogy tehetséges fiataljai szakmai kibontakozását akadályozza – mondta Stágel Bence. Hozzáfűzte: statisztikai adatok, felmérések sokasága bizonyítja, hogy a tehetséggondozás támogatásának drasztikus csökkentésével a Bajnai-kormány közvetett módon a tehetséges magyar fiatalok külföldre vándorlását okozza.

A KDNP az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetséggel közösen kidolgozott módosító indítványokat nyújt be a 2010. évi költségvetési tervezet tehetséggondozásra vonatkozó állami támogatásának növelésére – jelentette ki az IKSZ alelnöke.