Nagy Zoltán

2009.10.28. 06:33Mi a jobb egy, a sorba nehezen illeszkedő gyereknek: ha ráerőltetjük az elfogadott normákat, vagy ha különlegesnek könyveljük el?Hírlevél feliratkozás

A tudományos és széles körben elfogadott nézet az, hogy a problémás, nehezen beilleszkedő gyerekeiket különlegesnek beállító szülők nevezik el gyermekeiket indigó vagy kristály gyermeknek. Míg az ezen fogalmak hívők állítják: porontyuk a fennálló rideg, értelmetlen szabályokkal, kapzsisággal teli világ megváltoztatására születtek, az emberi evolúció egy következő szintjén.

Egy szinesztéta (aki az emberi energiát színekként érzékelte) fedezte fel a '60-as években, hogy egyre többen születnek ilyen színű kisugárzással, ma már a 10 év alattiak 97 százaléka indigó. Mit is jelent ez? Az indigó gyerekekről szóló alapművek szerzői szerint, bár sokan már paranormális tevékenységeket magyaráznak bele, valójában a szóban forgó fiatal az átlagosnál sokkal együtt érzőbb és kreatívabb. Nehezen fogadják el az ellentmondást nem tűrő tekintélyt, mindig tudni akarják: miért. Erős az intuíciójuk. Nem tolerálják a hülyeséget és a butaságot. Kiskoruktól fogva érzik magukban az istenit, vallástól függetlenül. Úgy érzik, nem értik meg őket, hacsak nem a hozzájuk hasonlók. Különcök, hiperaktívak, nehezen nevelhetők.

Az ebben hívők szerint az indigó gyerekek feladata az, hogy szeretetet közvetítsenek és az anyagiassággal szemben az érzelmek felé fordítsák az emberek figyelmét. A kristály gyermekek a 2000-es évektől kezdtek el születni, egy még magasabb szintet képviselnek, sokkal inkább az egyetemes tudat vezérli őket, mint az individualitás.

Indigó gyerek-e vagy?

Az ellenzők szerint ezek a jellemzők túl általánosak, túl sok gyerekre, felnőttre illenek. Ráadásul minden tudományos alapot nélkülöz az elmélet. Sok szülő inkább belemagyarázza gyermekébe a különleges képességeket, mint hogy szakértői segítséggel terelje a helyes irányba. Vádként merül fel az üzleti aspektus is, hiszen könyvek millióit lehet eladni ezzel a blöffel, pedig valószínűleg többnyire csupán figyelemzavarral küzdő hiperaktív gyerekekről van szó. Vagy csak arról, hogy tömegek szeretnének hinni abban, hogy az új kor gyermekei egy szebb világot hoznak el.

Bizonyára sokan gyermekükre vagy éppen önmagukra ismertek a jellemzők alapján. Vajon tényleg igaz lehet, hogy a különböző korokban különböző képességű emberek születnek nagy számban? A különlegesség érzetének erősítése vagy éppen a az átlagos elvárásokhoz igazítás a megfelelő szülői magatartás egy ilyen problémákkal küzdő gyerek esetén? Az igazság valószínűleg a kettő között helyezkedik el, akár hiszünk az indigó- vagy kristályelméletben, akár nem. Arra azért bizonyosan jó ez a szemlélet, hogy ne hibásnak tartsuk "furcsa" gyerekünket, hanem próbáljuk finomabban kezelni a nehézségeket.

Forrás:http://www.delmagyar.hu/noi_oldal/indigo_es_kristaly_gyerekek_-_vagy_egyszeruen_csak_problemasak/2122271/