Szombaton nyújtotta be a nemzeti erőforrás miniszter az új köznevelési törvényről szóló javaslatot az Országgyűlésnek. A 104 oldalas dokumentum többek között rögzíti, hogy a tanév végén a szakiskoláknak harminc, a többieknek legalább hatvan napos nyári szünetet kell biztosítani, a tankötelezettség 16 éves korig tart, az óvoda pedig három éves kortól kezdődik. A törvény tartalmazza a pedagógus-életpályamodellben elérhető fokozatokat is, a modell 2013. szeptember 1-jén léphet életbe.

Az Országgyűlés honlapján közzétett dokumentumból kiderül, 2014 szeptemberétől már három éves kortól kötelező lehet az óvoda, a jelenlegi határ öt év. A javaslat alapján a gyermek abban az évben, melynek augusztus 31. napjáig a harmadik évét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson vesz részt.

Az óvodavezető a szülő kérelmére és a védőnő egyetértésével, a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva felmentést adhat a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól, ha a gyermek képességeinek kibontakoztatása, sajátos helyzete, családi körülményei ezt indokolják. Az óvodába járás kötelezettsége öt éves korig családi napköziben is teljesíthető lenne, ha a napköziben a szolgáltatást nyújtó személy szakképzett. Ez a rendelkezés az elégséges számú óvodai férőhely megteremtését követően kivezetésre kerül.

Az adatok szerint jelenleg mintegy 328 ezer óvodás gyermek van, a férőhelyek száma pedig meghaladja a 363 ezret. Az adat viszont csalóka, bizonyos területeken, főként a kistelepüléseken valóban nincs probléma a gyermekek elhelyezésével, ám például a fővárosban és környékén a jellemzőbb inkább az, hogy több a kicsi, mint a hely.

A problémát pedig várhatóan csak súlyosbítja majd, hogy még több gyereknek kell férőhelyet biztosítani ott, ahol már így sincs elég. Az Oktatási Államtitkárság korábban kérdésünkre közölte: a tervezetnek természetesen be kell várnia az óvodafejlesztési programokat, és három közvetlenül érintett szaktárca egyetértése mellett ezért most indulnak a tárgyalások az önkormányzatok ügyeiért felelős Belügyminisztériummal is a témában.

- Másfelől építünk az európai uniós projektek legkülönbözőbb ágaiban az óvodaépítésre szánható összegek segítségére - tették hozzá.

Tankötelezettség 16 éves korig

A tankötelezettség hat éves kortól 16 éves korig tartana, a sajátos nevelési igényű tanuló tankötelezettsége pedig meghosszabbítható lenne legfeljebb 23. életévének betöltéséig. A tankötelezettség felső határa leszállításának legfőbb indoka a javaslat szerint, hogy a kötött iskolai rendszertől, a közismereti oktatástól elforduló, motiválatlan tanuló mielőbb átléphessen a munka világába. Bár a javaslat indoklásában ez szerepel, abban a "titkos" háttéranyagban, amit az FN24 hozott nyilvánosságra, a szerzők is elismerik, hogy az intézkedés pozitív munkaerő-piaci hatása kérdéses.

Ingyen tankönyv nyolcadikig

Az elsőtől a nyolcadik évfolyamig, továbbá a nemzetiségi nevelés-oktatásban és a gyógypedagógiai nevelés-oktatásban az állam biztosítaná, hogy a tanuló számára a tankönyvek térítésmentesen álljanak rendelkezésre. A térítésmentes tankönyvellátást első alkalommal a 2013/2014. tanévben az első évfolyamra beiratkozott tanulóknak, ezt követően felmenő rendszerben kell biztosítania az államnak.

A szakképző iskolákban harminc napos nyári szünet az elvárás

Az anyag szerint a tanítási év utolsó napját követően pedig legalább hatvan - szakképző iskolában legalább harminc - összefüggő napból álló nyári szünetet kell biztosítani.

Testnevelés mindennap

A dokumentum szerint az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt óra keretében, melyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, műveltségterületi oktatással, iskolai sportkörrel vagy versenyszerű sporttal kiváltható. Új elemként a jövőben az érettségi vizsga megkezdésének feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása lenne.

A javaslat kitér arra, hogy az iskolák a magyarországi és a külhoni magyar fiatalok kapcsolatainak kialakításáról és erősítéséről, valamint a Magyarország határain kívül élő magyarság bemutatásáról szóló országgyűlési határozat alapján a 9-11. évfolyamok valamelyikén határon túli kirándulásokat szerveznek.

Délután négyig lehet oktatás

A javaslat szerint az általános iskolában a nevelés-oktatást a délelőtti és délutáni tanítási időszakban olyan módon kell megszervezni, hogy a foglalkozások legalább 16 óráig tartsanak, továbbá 17 óráig - vagy addig, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben - gondoskodni kell a tanulók felügyeletéről.

A megszervezés az iskolára ró kötelezettséget, a tanuló számára lehetőségként jelenik meg a délutánra szervezett nem kötelező foglalkozások és a felkészüléshez nyújtott segítség formájában. Az iskola nevelés tekintetében nem válhat a család vetélytársává, hanem annak segítő partnere kell, hogy legyen - áll a javaslatban.

Pedagógus-életpályamodell

A pedagógusok a gyakornok, pedagógus I., pedagógus II., mesterpedagógus, kutatótanár fokozatokat érhetik el. A pedagógusbérek értékállóságának megőrzése érdekében az illetményalap főiskolai végzettség esetén a mindenkori minimálbér 180, egyetemi végzettség esetén 200%-a. A pedagógusok kiégésének megakadályozására és az önfejlesztést segítendő, meghatározott feltételek teljesítése esetén a pedagógus tízévenként legfeljebb egyéves alkotói szabadságot vehet igénybe.