Milyen szülők vagyunk?Írta: Alberti Ágnes

Itt a tanév vége. A tizenévesek izgatottan várják a bizonyítványukat. Sokuknak azonban nem éppen ragyogó eredménnyel kell odaállnia a szülei elé. A Reader's Digest szerkesztői nagyon is jól emlékeznek erre a bizonyítványgyűrögetős szorongásra, ezért támadt egy ötletük: Mi lenne, ha cserélnének, és a tizenévesek értékelhetnék a mamájuk és a papájuk szülőként nyújtott teljesítményét?

Nevelési tanácsadók és tizenévesek segítségével gyűjtöttük össze azokat a vonásokat, amelyeket a serdülők a jó szülők ismérveinek tartanak, és így 29 pontból álló kérdőívet állítottunk össze, amely azt tükrözi, hogyan mutatkoznak meg ezek a jellemzők a való életben - például: "Tiszteletben tartja a magánéletemet." Aztán az ország minden részéből összesen ötszáz 14-18 éves fiatalt kértünk meg arra, hogy minden kijelentésnél értékeljék szüleiket egy 1-től 5-ig (rossztól kiválóig) terjedő skálán.

A magyar tizenévesek meglepő egyöntetűséggel azt mondják, hogy szülői mivoltukban az anyák messze az apák előtt járnak. A 29 részosztályzat főátlaga a mamák esetében 4,02, az apáknál 3,70 volt. A mamák 27 kérdésben felülmúlták a papákat. (Melyik az kettő, ahol az apák győztek? Jobb autóvezetők, és jobb a humorérzékük.)

Gondoljunk bele: amikor azt firtattuk, hogy tudja-e gyermeke legjobb barátjának nevét, a magyar apák 3,23-ot kaptak, az édesanyák átlaga pedig 4,20. Itt az édesanyák 81 százaléka teljesített jól, míg az apáknak csak 45 százaléka. Közepesnél valamivel jobb osztályzatot kaptak a szülők a kérdőívnek annak a megállapítására, hogy jó tanácsot ad, de nem oktat ki, nem prédikál (édesanyák 3,53, édesapák 3,36) és 3,74-3,44 volt az eredmény az édesanyák javára, amikor azt értékelték a serdülők, meg lehet-e beszélni velük a dolgokat úgy, hogy nem jönnek ki a sodrukból.

A 17 éves debreceni Szabó Anikó is úgy gondolja, hogy az édesanyjával tudja inkább megbeszélni a problémáit. - Apu a szigorúbb. Ritkán emeli fel a hangját - mondja Anikó -, de ha valami rosszat teszek, például nem megyek haza időben egy buliból, olyan szemrehányón néz rám, hogy azt kívánom, bárcsak kiabálna vagy büntetne meg, csak ne nézne így. Olyankor látom rajta, hogy igazán dühös, mert aggódik értem.

Az apák eredménye azoknál a kijelentéseknél a legrosszabb, amelyek azt mérik, mennyire vesznek részt gyermekük életében. 2,94-os átlagot értek el, amikor a fiatalok azt értékelték, segítene-e a házi feladat megoldásában, ha szükségük lenne rá. Vajon mért van ez így?

Regős Judit családi tanácsadó, a Szülők Háza kulturális és módszertani központ szakmai vezetője szerint a fiatalok eltúlozzák az apák hiányosságait: - Az anya és apa feladata különböző a családon belül. Az apa elsősorban arra mutat példát, hogyan kell megküzdeni a világ dolgaival, az anya pedig hagyományosan a családi tűzhely őrzője. Az egyenjogúság nem egyformaságot jelent, mindenkinek a saját területén kell elsősorban helytállnia.

Sokan minden bizonnyal szeretnének jó apák lenni, de korlátozza őket, hogy pénzt kell keresniük. A Központi Statisztikai Hivatal 2005-ös felmérése szerint a 15 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő nők 50, a férfiak 83 százaléka dolgozik teljes munkaidőben.

A 16 éves székesfehérvári Lévay Enikő inkább az édesanyjához fordul, ha tanácsra van szüksége: - Apu a munkája miatt sokat van távol tőlünk, ugyanis kamionsofőr. Egyébként nagyon jól kijövünk egymással, sokat tréfál velem, csak éppen nem beszélgetünk annyit, amennyit kéne.

A Miskolcon élő 43 éves Császár István mozdonyvezető. Szabadidejében taxizik. Két tinédzserkorú lánya van. István úgy érzi, a sok munka a családi élet rovására megy: - Egyre nehezebben viselem, hogy kevesebb időt tudok a családommal tölteni, mint amennyit szeretnék. A legutóbbi szentestét is munkával töltöttem.

Annyi bizonyos, hogy tizenéves válaszadóink az apát tekintik családfenntartónak és a mamát a gondoskodónak. A papák a legjobb eredményt mint keményen dolgozók érték el (átlag 4,40), a mamák viszont a bensőséges családi hangulat megteremtésében remekelnek: a "jól főz"-re 4,6, a "készül a születésnapomra"-ra 4,57, arra pedig, hogy "olyan otthont teremt, ahol jól és biztonságban érzem magam", 4,42 lett az átlaguk.

Ám nem árt tudni, hogy a mamák is lehetnének jobb kapcsolatban a csemetéikkel. Az édesanyák is a "jó" osztályzat alatt (3,74) teljesítettek abban a kérdésben, hogy "meg lehet beszélni vele dolgokat úgy, hogy nem jön ki a sodrából", s csupán 3,74-ot kaptak arra a kijelentésre, hogy "nem erőltet, nem ébreszt bennem bűntudatot", és alig jobbat, 3,75-ot arra, hogy "a gondjai miatt nem rajtam veri el a port".

Jó hír az édesapáknak, hogy az idő múlásával javulhat kapcsolatuk a gyerekkel. - Konkrét kérdésekben, amikor bölcs, eligazító tanácsra van szükségük a tizenéveseknek, inkább az apjukhoz fordulnak - magyarázza dr. Rónáné Falus Júlia tatai gyermekpszichológus. - De ha kioktató stílussal, "igazságosztással" találkoznak, nehezen tudják beépíteni a személyiségükbe az érveinket, bármennyire okosak is azok. Az értő-érző bánásmód, az odafigyelés vezet csak eredményre, ha nemcsak az eszére, hanem a szívére is hatunk a csemeténknek.

A Járdánházán élő 17 éves Nagy Gábor igazi férfidologban kért tanácsot az édesapjától. Egy régebbi esetet idéz fel: - Tizennégy éves voltam akkor. Nagyon tetszett az egyik iskolatársam. Fogalmam sem volt, hogyan kezdeményezhetnék beszélgetést vele. Megkérdeztem aput. ? azt válaszolta, vegyek neki virágot, és legyek figyelmes hozzá. Úgy is tettem. Rettenetesen izgultam, amikor odaléptem hozzá, de bíztam benne, hogy apu tanácsa "működni fog". Szerencsére így is történt. Az a lány volt az első barátnőm.

A fiatalok szerint a magyar szülők egyik erőssége, hogy jó véleménnyel vannak tizenéves gyermekükről. A mamák 4,27-ot, a papák 4,07-ot kaptak arra a kijelentésre, hogy "büszke rám", 4,25-ot illetve 3,96-ot az "elfogadja, hogy megvan a magam zenei ízlése". 4,13, illetve 3,92: "elfogad olyannak, amilyen vagyok". Alig rosszabb, 4,12, illetve 3,88 volt az átlaga a "bízik bennem" megállapításnak.

A kaposvári Vágner Réka 17 éves. Nagyra értékeli, hogy a szülei megbíznak benne. - Mindig megmondom, hová megyek és kivel, s megbeszéljük, meddig maradok. Sosem fordult elő, hogy ellenőrizték volna, valóban ott vagyok-e, ahová indultam. Ha valamiért késem, a mobilomon rám csörögnek. Nem ellenőrizni vagy letolni akarnak, hanem féltenek.

A szülők jól teljesítenek a helyes értékrend közvetítésében is: a mamák 4,33-ot, a papák 4,09-ot kaptak arra a megállapításra, hogy "az életben fontos értékekre tanít", és alig rosszabb "érdemjegyeket" arra, hogy "vannak olyan tulajdonságai, amelyeket csodálok és tisztelek" (4,16-3,92), és "állja a szavát" (4,18-3,81).

Meglepő módon a magyar serdülők szexuális felvilágosításukkal is elégedettek: 84 százalékuk értékelte azt megfelelőnek, elég jónak vagy kiválónak. A fiatalok 88 százaléka elismerte édesanyja felvilágosító törekvéseit, és mindössze 2 százalékuk vélekedett úgy, hogy ezek a törekvések reménytelenek voltak. Igaz, a papákról a fiatalok 20 százaléka nyilatkozott úgy, hogy semmit sem magyarázott el nekik a szexről, 7 százalékuk pedig elégedetlen volt ezekkel a törekvésekkel.

A 18 éves budapesti Koós Laura ötödikes volt, amikor az osztálytársaival először beszélgettek a szexről. Nem sokkal később az édesanyja elmondta, mi a különbség a nő és a férfi teste között, és hogyan kell a lányoknak vigyázniuk magukra. - Kérdeztem is tőle ezt-azt - mondja Laura -, és ő nyíltan válaszolt. Könyvet is ajánlott. Apával nem beszélnék ilyesmiről.

Bede Zsuzsa budapesti szexológus szerint ha muszáj, inkább a mama szánja rá erre magát, mert többnyire ő van bizalmasabb kapcsolatban a gyerekkel. - A papa gyakran szemérmesebb - mondja a szakember -, és nehezebben fogadja el, hogy az ő kicsi lánya felnőtt, vagy attól tart, hogy a fia esetleg olyasmit kérdez, amitől kényelmetlen helyzetbe kerül.

Az alkohollal kapcsolatos tanácsokat a fiatalok az édesanyák esetében 4,21-os átlaggal, az édesapáknál 3,98-dal "honorálták". A 18 éves budapesti Rónai Csaba meséli: - Tizenhat éves voltam, amikor egy szórakozóhelyen valaki kábítószert kevert az italomba. Rosszul lettem tőle. Elindultam haza. A Kálvin téren szálltam le a metróról. Próbáltam a falnak támaszkodni, de mellényúltam, és óriásit estem. Nem tudtam felállni. Ott talált rám édesanyám. Akkor beszélgettünk a drogok és az alkohol káros hatásairól. Megígértem a szüleimnek, hogy még véletlenül sem kerülök kapcsolatba a kábítószerekkel. Számomra természetes, hogy betartom az ígéretem.

- Figyeljünk a gyerekeinkre - tanácsolja Birizló-Szabó Irén szolnoki pszichológus. - Ha tudják, hogy számíthatnak ránk, ha biztonságban érzik magukat a családban, esetleg kipróbálják a drogot vagy az alkoholt, de nem szoknak rá, hiszen nincs szükségük e pótszerekre.

Ám a tizenéveseket legjobban foglalkoztató kérdésnek semmi köze a szexhez és a drogokhoz. Arra a megállapításra, hogy "elfogadható összegű zsebpénzt ad", az édesanyák 3,65-ot, az édesapák még ennél is rosszabbat, 3,52-ot kaptak. Válaszadóink nagy része tehát nem elégedett a zsebpénzével.

A 16 éves lepsényi Keresztes Milán heti 500 forint zsebpénzt kap, amellyel szabadon gazdálkodhat. - Megpróbálom kiegészíteni a zsebpénzemet, ha például új farmert vagy pólót szeretnék. - Milán ilyenkor segít a nagypapájának a ház körüli munkában vagy az állatok gondozásában, és a papa ezt egy-egy kisebb összeggel honorálja.

Egy másik terület, ahol a szülők nem jól teljesítenek, az a divat. Meglepő, de még a mamák is csak 3,42-ot kaptak arra a megállapításra, hogy "lépést tart a divattal", az édesapák eredménye pedig még ennél is rosszabb: 3,11, alig jobb a közepesnél. Összesen az édesanyák 21 százaléka kapott egyest vagy kettest, míg az apáknak a 27 százaléka.

A Nagysimonyiban élő 15 éves Hencz Zsófia is azt mondja, hogy az ő édesapját nem különösebben érdekli a divat. - A kényelmes ruhadarabokat szereti, farmert, pólót és pulóvert hord, hagyományos fazonút. Ha rajta múlna, ugyanazokat viselné idén is, mint tavaly. Újat ritkán vesz magának, inkább anyu vásárol neki.

Vajon a tizenévesek valóban azt szeretnék, hogy a szüleik divatosan öltözzenek? Nem biztos. - A kamaszokban egyszerre él az állandóság és a változás iránti vágy - mondja Birizló-Szabó Irén.- Előfordul, hogy a tizenéves lány mamája is kinyílik, öltözködni, sminkelni kezd, amikor felébred a lányában a nő. Nem biztos, hogy jó szemmel nézi ezt a bakfis... Olykor évtizedek kellenek, mire a leányzó kinövi, hogy a riválisának tekintse az édesanyját.

Bár a mamák töltenek több időt a gyerekükkel, és valószínűleg jól ismerik őket, a magyar fiatalok 45 százaléka szerint mégis náluk könnyebb elérni, amit szeretnének, 30 százalékuk szerint nagyjából egyformán befolyásolható mindkét szülő, és mindössze 19 százalékuk szerint könnyebb levenni a lábukról az apákat. Érdekes módon a válaszok megoszlását nem befolyásolta a válaszadó neme, vagyis a fiúk semmivel sem veszik rá könnyebben a mamát valamire, mint a lányok, és a lányok sem eredményesebbek a papa puhításában, mint a fiúk.

A felmérés tanúsága szerint az édesanyák "osztályzatainak" átlaga egészében véve 4,43, a papáké pedig 4,03. Összességében a fiatalok többsége kifejezetten jó véleménnyel van a szüleiről: 57 százalékuk szerint az édesanyjuk kiváló szülő, és mindössze 2 százalékuk értékelte egyesre az anyukája eddigi szülői teljesítményét. Az édesapák közül 41 százalék kapott jelest, 4 százalék "bukott meg".

Sem a mamáknak, sem a papáknak nincs tehát komoly okuk az elkeseredésre. Falus Júlia egyetért ezzel, és azt tanácsolja, hogy a szülők ne legyenek túl szigorúak önmagukhoz se: - Bele kell törődnünk, hogy mi is hibázhatunk, nem lehetünk tökéletes apák és anyák, csak viszonylag jó szülők. Ha nem kötjük gúzsba gyerekeinket túlságosan szigorú szabályokkal, mi is törekszünk a kompromisszumokra, és engedjük normális határok között lázadni őket, ha sikerül erős, bizalomra épülő kapcsolatot kiépítenünk velük, amelyben végül barátokká válunk, sokat tettünk azért, hogy boldog felnőttek legyenek.

Szeretnénk segíteni a szülőknek, hogy jobban megismerhessék tizenéves gyermekeik véleményét. Töltsék le kérdőívünket, adják oda gyermekeiknek, aztán beszéljék meg az eredményeket.

Írta: Alberti Ágnes

Kérdőív letöltése

Forrás: http://www.readersdigest.hu/hu/cikkek/kert_es_otthon/milyen_szulok_vagyunk