Iskolába megy a gyerek? De tényleg mehet?

Óvoda, nagycsoport és utána iskola. Egy szokásos életút első lépései. A szülők sokszor és joggal teszik fel a kérdést, mikor iskolaérett a gyerek, mikor mehet iskolába, milyen feltételeknek kell megfelelnie a továbblépéshez? A szülőket leginkább az a kérdés foglalkoztatja, mi a szerencsésebb,ha még egy

óvodás év következik, vagy ha a gyereket beíratják az iskolába?Ezekre a kérdésekre szeretnénk választ kapni Kerékgyártóné Maka Erzsébettől, a mendei Géza Fejedelem Általános Iskola igazgatójától.

1.Régebben a szeptember hónap után születő gyermekek „év-vesztesnek” számítottak. Van-e most is efféle szabály?

A közoktatási törvény egyértelműen szabályozza az iskolába való beírathatóság szabályait. Ennek megfelelően az adott év május 31-ig a 6. évet betöltött gyerekek irathatóak be szeptemberi kezdéssel az iskolába.

2.Melyek azok a feltételek, amelyeket kell tudni „teljesítenie” annak a kisgyermeknek, aki iskolába készül. (Beszéd, figyelem, önállóság mértéke stb.)

Egyetlen kritérium van, hogy a gyermek az óvoda - vagy szükség esetén a nevelési tanácsadó - iskolaérettségi vizsgálatán feleljen meg. Az iskolaérettség nemcsak az észbeli képességeket jelenti (vagyis azt, hogy „okos” a gyerek), hanem azt is, hogy tud várni, csendben maradni, akkor is, ha nem rá figyelnek, követi a magyarázatokat, egyáltalán érdeklik már a feladatok. Az óvó nénik, akik több évig kísérik figyelemmel a gyerek fejlődését, legtöbbször meg tudják ítélni, hogy mi a jobb a gyermeknek, ha megy, vagy ha marad. Ezért érdemes a kérdést először az óvó nénivel megbeszélni. Ha ezek után is bizonytalan a szülő vagy akár az óvó néni, akkor kérhetik a gyerek iskolaérettségi vizsgálatát a Nevelési Tanácsadóban.

3.Milyen esetekben egyértelmű, hogy a gyermeket még nem lehet beíratni az első osztályba?

Ha a nevelési tanácsadó szakvéleménye egyértelműen a további óvodai nevelést javasolja, akkor elvileg a gyermeket nem lehetne beíratni az első osztályba, azonban a szülőnek akkor is joga van a gyermeket az iskolába küldeni. Szeretném kihangsúlyozni, hogy ezzel a szülő nagyon nagyot vét gyermeke ellen, ezért ezt a döntést semmiképp nem tanácsoljuk.

4.Melyek a manapság leggyakrabban előforduló kizáró tényezők a gyermekeknél?

Több ilyen kizáró tényező van, ezek közül a leggyakoribb a szociális éretlenség, a munkaéretlenség, a súlyos pöszeség, a magatartási zavarok, hogy csak néhányat említsek.

 

 

5.Mikor van a szülő döntési helyzetben? Tudna esetleg 1-2 példát mondani a határesetekre?

A szülőnek akkor kell saját hatáskörben döntenie, ha nem egyértelmű az óvodai vélemény, ha a szülő saját tapasztalata jelentősen eltér az óvónő véleményétől. Általában az a tapasztalat, hogy a határesetek, a nem egyértelmű iskolaérettség, azokra a gyerekekre jellemző, akik május 31-hez közeli (+ -) születési időpontban jöttek a világra.

6.Melyek azok a gyermeki hiányosságok, amelyektől elvileg még iskolás lehet a gyerek, és ilyenkor ki mondja ki a végső szót a szülő, az óvoda, vagy az iskola?

Főszabály az, hogy bármely területen mutatkozó nem súlyos hiányosság esetén a gyermek beiskolázható. A szülőnek azonban joga van dönteni. A mi véleményünk szerint célszerű az iskolaérettségi vizsgára hagyatkozni, hiszen itt több szempont egyidejű vizsgálata alapján mondatik ki a vélemény a gyermekről.

 

7.Mi a kockázata annak, ha a gyermek „idő előtt” kerül iskolába?

Az idő előtt iskolába került gyerekekre a fáradékonyság jellemző fizikai és szellemi teljesítményük során, figyelemhiány jellemzi őket. Súlyosabb esetekben magatartászavar tapasztalható.

 

 

8.Gyakran halljuk, nem is baj, ha a gyerek egy évvel később kezdi az iskolát, legalább érettebb lesz. Ezt valóban ilyen egyszerűen lehet, kell venni? Az 1 évvel később beíratott gyerek nem fog kilógni a társai közül, nem lesz ez neki kellemetlen élmény?

Ellenkezőleg, általában ezek a gyerekek könnyebben teljesítenek, bár ami azt illeti esetleg "túl gyorsak" lesznek, netán differenciált bánásmódot igényelhetnek, mindez azonban nem baj, sőt!

 

9.Milyen típusú iskolát próbáljon a szülő választani?

Ha a gyermek nem mutat valamiben kiugró képességet, mindenképpen normál tantervű iskola javasolt.

 

10.Milyen „felvételik” vannak egy általános iskolában? Mit vizsgálnak a gyerekeken a leendő tanítók?

Általában nincs felvételi, ha mégis, akkor az adott iskolánál kell érdeklődni.

11.Ebben a korban a gyermekek többsége élénk, aktív. Gyakran hallunk azonban hyperaktív gyerekekről. Hol a határ a normális és hyperaktív viselkedés között, melyek a megtévesztő jelek?

A nem hyperaktív gyermek képes önfegyelmezésre, a közösségi normák betartására, a hyperaktív erre nem képes. Észlelése ugrándozó, a feladatokat nem érti meg, vagy belekap, de nem képes folyamatosan odafigyelni. Képtelen sorrendiséget felállítani, hogy mi a fontosabb, idejét nem tudja beosztani. Nem tud elhatározni és végrehajtani. Nem tudja viselkedésének következményeit a jövőre előrevetíteni. A hyperaktív gyerekeket javasolt kisegítő iskolába beíratni, vagy átíratni.

12.Melyek azok a tényezők, amelyek fennállása esetén kisegítő iskolába kell mennie a gyermeknek? Ki állapítja meg azt, hogy egy egyébként normálisnak hitt gyereknél ilyen tényezők fennállnak?

A tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottságok szakvéleménye alapján kerül a gyermek speciális tantervű osztályba.

13.Ha ez a kérdés így egyáltalán feltehető, Önnek személy szerint mi a tapasztalata, mire a gyermekek a 8 osztályt befejezik, érzékelhető-e valamilyen különbség attól függően, hogy egy gyereket otthon tartottak-e még egy évig, vagy esetleg „idejekorán” küldték a szülők az iskolába?

A különbség egyértelműen érzékelhető. A korán beiskolázott gyermekek általában végig megőrzik hátrányukat, de az alsó tagozaton biztosan. A visszatartottak előnye az erős alapokban mutatkozik meg, ami egy életre szóló előnyt jelenthet.