Kutatások bizonyítják, hogy már az anya hasában lévő magzatnál sokszor érezhető megnyugvást idéz elő a zene. De miben segít még, és milyen hatással van a gyermekre? Az altatódalok, mondókák, gyermekdalok a legősibb kultúráktól napjainkig az élet részét képezik. A legtöbb csecsemő megnyugszik az énekszóra, legyen akár az teljesen tiszta, akár egy kicsit hamis, a lényeg a dallamon, a ritmuson, az anya vagy a gondozó hangján van.
A legtöbb anya ösztönösen is tudja, hogy gyermekének jót tesz, ha énekel neki, ha együtt mondókáznak, a zene ugyanis nagymértékben hozzájárul a ritmusérzék kialakulásához, a szépérzék fejlődéséhez és a beszédtanuláshoz. A dalok által ismereteket, tudást is nyerhet a gyermek, és olyan érzésekről is hallhat, amelyeket ugyan még nem tud teljes mértékben felfogni, mégis sokat tanulhat belőlük.

Természetesen mindenki tud énekelni: akár a fürdőkádban, az autóban vagy a színpadon – még a kevésbé tehetséges énekesek is. A gyermekekben sokkal kevesebb gátlás van, mint bennünk felnőttekben. És fontos, hogy ne törjük le a lelkesedését.
Nem beszél, de remekül „énekel”

„A kislányom 20 hónapos. Sokféle zenét hallgatunk, bár mostanság inkább a babazenét kedveli. Szóba jöhet még: Halász Judit, Kaláka, Kolompos, ovisok dalai (amiket az óvodás gyerekek tanulnak az oviban). Még nem beszél, de ettől függetlenül mindig tudom, mit hallgatna szívesen, sokat éneklek én is neki, a dalocskák dallamát már egész jól dúdolja (bár már énekelné). És rengeteget táncolunk. Úgy látom, hogy amióta „énekel’ sokkal magabiztosabb.” – meséli Anikó, aki maga is nagy zenerajongó.

Beépült a mindennapokba

A zene nevelésben játszott fontos szerepét az oktatásban is felismerték, ezért mind az óvodákban, mind az iskolákban tartanak zenés foglalkozásokat. De egyre gyakoribbak a fakultatív zenei csoportfoglalkozások is, melyek – az óvodában vagy a falai kívül – zene megszerettetését célozzák, és igen hatásosak például a nehezen kezelhető, tanulási zavarokkal rendelkező gyerekekkel való hatékony foglalkozás során.
A zene és ének fontos szerepét támasztja alá az a tény is, hogy valamennyi kultúrának rengeteg zenés játéka van, nem is beszélve a népdalokról, melyek olyan hűen és


A zene szerepe

Alapvetően minden gyermek szereti a zenét – akár tudatosan támogatja a szülő a zenei „képzését”, akár nem –, és láthatóan boldog, amikor táncol és énekel. – mondja a gyermekpszichológus. – Különösen a kisebb gyermekekben él nagyon erősen a zene iránti szenvedély, még szinte mindenre, így a zenére is sokkal nyitottabbak, mint nagyobb társaik. Mozognak, ahogy tudnak, énekelnek, amit és ahogy tudnak, és az sem érdekli őket, hogy hamisan. De ez így van jól. A lényeg, hogy ne bátortalanítsuk el őket!


Összekovácsol

A közös éneklés nemcsak örömforrás, hanem egy varázslatos élmény is, amely ráébreszti a gyermekeket a zene szépségére, segíti őket a jellemfejlődésben, és nem utolsó sorban igazi összetartó közösséget kovácsol. A zene hatására szelídebbek lesznek, és új világ kapui nyílnak meg előttük.

Nagyon sokat fejlődnek általa

„Két lányom van, 4, 5 éves és 2 évesek – meséli Tünde. – Imádják a zenét, a mai menő diszkó slágereket is nagyon szeretik, de minden gyerekalbumot megszerzek nekik, mert hihetetlen hogy mit hoz ki belőlük. Nagyon sokat megtanulnak, ezáltal a beszédük és a „műveltségük” is fejlődik. Szerintem minden ember életében nagyon fontos szerepet kell kapjon a zene – akár gyerekről, akár felnőttről van szól.”

A zene személyiségformáló hatású: hatékony eszköze az emberré nevelésnek, harmonizálja a testet-lelket, oldja a feszültséget, fogékonnyá tesz a szép befogadására, formálja az ízlést és a magatartást.


Zene a családban

Bármennyire is jó a zene, nem mindegy mikor, hogyan, milyen zenét hall a korából adódóan érdeklődő gyermek. A korának megfelelő mennyiségű és minőségű zene inspiráló, fejlesztő hatású, mindez sok mozgással kombinálva úgy szórakoztatja, hogy közben kielégíti játék- és mozgásigényét, míg a nem neki való ricsajjal pont az ellenkezője érhető el.


Mindenütt énekel

„Főleg a kicsik képesek arra, hogy ha tetszik nekik a dal, veled énekeljék, nem számít, milyen hangos, és hogy hol történik mindez (otthon, az utcán, vagy az orvosi rendelőben, stb.) – mondja Tina, a hároméves kislány anyukája. – Orsi imádja a zenét, és szereti kiereszteni a hangját, és én nagyon szívesen hallgatom, akkor is, ha rettentő hamis. Mégis ösztönzöm, hogy folytassa, nem akarom letörni a lelkesedését, úgy gondolom, ezzel is fejlesztem az önbizalmát.”


Csak profitálni lehet belőle

Azáltal, hogy a gyermek egy zenei együttes tagja lesz (például zenebölcsiben, zeneoviban, vagy csak egyszerűen az óvodában) új értelmet nyer számára a csoport kifejezés: megtanulja, hogyan lehet egy nagy egész része, és mennyivel járul hozzá a csoport sikeréhez.
A sok pozitív hatástól a gyermek erősnek, magabiztosnak érzi majd magát. A zene és a mozgás együttesen ösztönzi a kreativitást és kinyitja a gyermek „kapuját” a szociális érzékenység mezsgyéjén.
A zene több, mint egy hobbi vagy szórakozás: lehetőséget ad a gyermeknek, hogy megmutassa magát, hogy termékeny legyen és jelentős teljesítményorientáló személye is van.

Forrás:http://www.nana.hu/baba-mama/gyerek/miert-van-szuksege-a-gyermeknek-a-zenere-100858.html