Ma már csak kevesen élnek a spanyolnátha túlélői közül, de őket nem lehetne megfertőzni az új vírussal, mivel az 1918-as járványt is a H1N1-es influenza okozta - mondta dr. Berencsi György virológus, aki a "köpönyegforgató" vírust nagyon jól ismeri.
A "hamiskártyás" és a végzetes laposztásVilágjárványt is okozhat - állítja az "új" influenzavírusról az Egészségügyi Világszervezet. De miért éppen az influenza veszélyes? Azért, mert gyakran okoz súlyos szövődményt, és a vírus könnyen mutálódik, gyorsan alakítja génszerkezetét. Az "A" vírus ugyanis képes egy meghökkentő dologra: géncserét tud végrehajtani más fajok influenza "A" vírusaival.
|
A "hamiskártyás" és a végzetes laposztás
Világjárványt is okozhat - állítja az "új" influenzavírusról az Egészségügyi Világszervezet. De miért éppen az influenza veszélyes?
Azért, mert gyakran okoz súlyos szövődményt, és a vírus könnyen mutálódik, gyorsan alakítja génszerkezetét. Az "A" vírus ugyanis képes egy meghökkentő dologra: géncserét tud végrehajtani más fajok influenza "A" vírusaival.
- Mint egy hamiskártyás, úgy játszik az influenzavírus.
Van 8 RNS-darabja. És ha véletlenül egy sertésben - egyetlen sejten belül - emberi és madár-, vagy madár- és disznóinfluenza vírusa találkozik össze, akkor ott rengeteg variáció alakulhat ki - mondta dr. Berencsi György, az Országos Epidemiológiai Központ virológusa.
Az 1-es számú RNS bekerül a disznóvírusba, a 2-es számú madár-RNS belekerül az emberi vírusba, és ezt mind a 8 RNS-sel elképzelhető. A variációk közül aztán lesz egy, amelyik jól tud szaporodni a disznó tüdejében. Ha még az egyik RNS polimeráz-enzimnek a génje is megváltozik, és ezáltal képes lesz az emberi sejtmagba belépni, akkor kész az emberekre is veszélyes vírus. Ha a malac köhög, akkor ezt az új vírust fogja a gazdája is elkapni!
Az (általunk ismert) történelemben eddig hatszor történt meg, hogy emberre veszélyes új vírus jött létre. Ezek azért okoznak hatalmas járványokat, mert ellenük, pontosabban az új burokfehérjéik ellen senkinek sincs védettsége
Olyan, mintha génsebészek találták volna kiTudunk olyanról, hogy vízi emlősök influenzavírusa keveredett szárnyasvírussal 1983-ban. Akkor előbb egy sirályvírus és egy vadkacsavírus keveredett, majd a vírust egy madár a bélsarával együtt a vízbe pottyantotta, ott pedig a bálnák belélegezték azt. Akkor viszont szerencsére az utolsó lépés elmaradt: nem történt meg az RNS polimeráz-enzim génjének változása, így a vírus az emberi sejtmagba már nem tudott behatolni. A fókák és delfinek között viszont hatalmas pusztítást végzett az új kórokozó!
Tudta-e?
A H1N1-es vírustörzs azért visel két egyest a nevében, mert ez volt az első olyan, amelyet virológiai módszerekkel meg lehetett vizsgálni 1933-ban, amikor a spanyolnátha vírusa még okozott kisebb járványokat. Ekkor sikerült először feltérképezni a kórokozót.
A fajok közötti ugrás egyébként nem olyan ritka, mint gondolnánk: a H1N1 többször átköltözött sertésekre és lovakra, közöttük legalább két világjárványt okozott!
Ugyanez a H1N1 majdnem kiirtotta a versenylovakat pár éve.
Dr. Berencsi György a vírus genetikai felépítéséről is mondott néhány érdekes dolgot - bár lehet, hogy akik nem mélyültek el a biológiában, azoknak ez a négy mondat "kínai" lesz. Az influenzavírusoknak 16 hemagglutinin (vörösvértesteket kicsapó burokfehérje-) génjét ismerjük, ezek közül 13 még nem találkozott az emberekkel. 9 neuraminidáz, tehát receptor-burokfehérje-bontó enzim létezéséről tudunk. Ezek közül 7 még nem lépett kapcsolatba az emberiség nagy részével. Tehát van még sok lehetőség arra, hogy a hamiskártyás influenza leossza azt a lapot, amelyben kicserélődnek a megfelelő vírusok, és megtörténhet, hogy megváltozik az RNS polimeráz-enzim egyik génje is!
Minden influenza madáreredetű, ez a vírus megtalálható például libákban, kacsákban, varjakban, szürke gémekben, sirályokban, galambokban, kormoránokban, sertésekben, lovakban, delfinekben, fókákban. A lovakra és sertésekre is átragadt már a H1N1, amely a spanyolnátha kórokozója volt.
Ezt a vírust vándormadarak hurcolják szanaszét a világban - ám ők csak hordozzák, nem betegednek meg tőle, képesek fertőzötten akár 5 ezer kilométert is repülni!
Embergazda nélkül ez a vírus sem tud sertést nevelni!A vírus "intelligens", nem pusztítja ki maga alól a gazdaszervezetet. Mivel önállóan élet- és szaporodásképtelen, ezért arra "vigyáznia" kell, hogy mindig legyen valaki, aki továbbviszi.
Persze van néhány példa arra, hogy egy kórokozó először nagy pusztítást visz véghez. Amikor Amerikába behurcolták a
kanyarót, a fertőzöttek 80 százaléka meghalt! - hangzott a virológus példája.
Azonban soha nem 100 százalékos a halálozás - különben kihalna a vírus is! A túlélő nők várandósan, még az
anyaméhben átadják gyermekeik szervezetének a "tudást" arról, hogy milyen kórokozókkal találkozik majd odakint, tehát annak idején a kanyaróra is felkészült a gyermekek
immunrendszere. Ez az oka annak, hogy a 2. generációban a vírus már nem okozott akkora pusztítást, ma pedig a gyermekkori immunizálás keretében a gyermekeket beoltják a súlyos szövődményeket okozó kanyaró ellen is.
Az agresszív vírusok által fertőzött első generáció viszont akár csaknem teljes egészében kihalhat, ahogy ez előfordult többször is, például a Hawaii- és a Feröer-szigeteken is.
- Biológiai törvény, hogy mikor egy új vírus átszokik egy új gazdára, akkor eleinte nagyon súlyos betegséget okoz. De ha a vírus megöli a gazdáját, akkor vele együtt eltemetik őt magát is - ez tehát biológiai
öngyilkosság. Megmaradnak és elterjednek viszont azok a vírusváltozatok az emberek között, amelyek kevésbé halálos fertőzést okoznak - magyarázta Berencsi György.
A vírus százmillió években gondolkodik, nem emberöltőkben!
Jó tudni!
Ez vírus négy részből állt össze: két sertésinfluenza vírus szakaszból, egy madárinfluenza vírus szakaszból és egy emberi vírus darabkából. Az Egyesült Államok járványügyi hatósága, a CDC megállapította (szekvenálta) az új vírus genetikai állományát. Ez alapján a besorolása: A(H1N1)Kalifornia/04/2009.
Mi, emberek az összes vírusunkat a majmoktól kaptuk. Az emberiség 160 ezer éves, ezt megelőzően már 6 millió éve léteztek majmok a Földön. Vagy kipusztította a vírus azt, akit megfertőzött (ilyen volt a himlő), vagy hozzászokott, alkalmazkodott a gazdájához - ilyen például a herpesz. Egy herpeszfertőzés után a vírus halálunkig bennünk van, és néha átadjuk a fertőzést másnak. Így biztosítja magának a túlélést a kórokozó.
- Új influenzatörzs kialakulásakor mindig sertés-, madár- és embervírus keveredik. Ennek is megvan az oka! - mondta a szakember. - A madár vírusa a
bélrendszerben szaporodik, az emberé a tüdőben. A sertésnek azonban mindkét szerve megfertőződhet, ez tehát a kapocs. A madárinfluenza miatt a belekben indult fertőzés a génkeveredés miatt a tüdőt is megbetegíti. Így a disznó, illetve annak egyetlen sejtje "lombikká" válik, amelyben egy új fajta jöhet létre
Van oltás, ami a halálozási arányt csökkenti!Nem konkrétan az új influenza elleni oltásról van szó, hiszen az oltóanyag előállításán még dolgoznak.
Érdekesség
Az 1968-as világjárvány során Magyarországon 5 millió ember lett beteg és ötezren haltak meg, miközben 600 ezer vakcinát tudtunk előállítani, és ezeket meg is kapta veszélyeztetettek egy része. Akkor még kézi eszközökkel termeltünk meg ennyi vakcinát, ma már ilyen módszerrel készült oltóanyagot be sem lehetne adni - mesélte a virológus.
A szezonális influenza elleni védőoltáshoz hasonlóan a megbetegedés elleni védettséget csak az új influenza elleni vakcina lesz képes biztosítani, tehát mindenképpen fontos lesz, hogy a lakosság minél nagyobb része felvegye a védőoltást: nem csak a krónikus betegsége miatt veszélyeztetett csoport, hanem a betegeket ellátók, tehát az egészségügyben dolgozók is.
Lehet azonban még egy eszközzel csökkenteni a halálozást.
- A spanyolnáthában meghaltakat vizsgálva kiderült, hogy 90 százalékuk tüdejében baktériumokat találtak! Annak idején az influenza-halálozások túlnyomó többségét az okozta, hogy a vírus - mint egy cipőkanál - besegítette a halálos betegséget okozó pneumococcus baktériumokat a szervezetbe. A pneumococcus ellen viszont van már védőoltás! A magyar egészségügyi hatóságok javasolják is ennek beadását, hiszen legalább 10 évig tart a hatása, és megvéd az egyik leggyakoribb, legveszélyesebb szövődménytől. Minden gyereknek, idősnek és krónikus betegnek ajánlom, hogy kérjen pneumococcus elleni védőoltást! - tette hozzá a szakember.
| |
 |
|
| |
Forrás: http://www.cdc.gov/h1n1flu |
|
Az influenza ellen vírusellenes készítményekkel is lehet küzdeni - ezt teszik most is azokban az országokban, ahol van rá pénz. Azonban ezek alkalmazása csak egy szűk időszakban hatásos.
- A vírusellenes készítmény az első napon 90 százalékos, a másodikon 50 százalékos, a harmadikon pedig 10 százalékos hatékonysággal gyógyít. Ugyanis a vírusok szaporodása 3 napig tart, és ha ez idő alatt nem tudjuk megfékezni a folyamatot, akkor a vírusok letarolják, lecsupaszítják a nyálkahártyát, és beengedik a baktériumokat a szervezetbe - magyarázta dr. Berencsi György.
Van azonban még egy fontos eleme a járványokra és a világjárványra való felkészülésnek. Ha nyakló nélkül használunk antibiotikumokat olyankor, amikor nem kellene, vagy az orvos előírásait nem tartjuk be, és nem szedjük végig a felírt antibiotikumot, akkor azok elveszíthetik hatásukat, egyre több lesz az úgynevezett rezisztens, tehát bizonyos hatóanyagoknak ellenálló baktérium. Ez azzal a veszéllyel járhat, hogy amikor tényleg szükség lenne az antibiotikumra, már csak korlátozott mennyiségű, esetleg nagyon drága gyógyszert tudnak bevetni az orvosok!
A probléma megelőzése tehát minden ember feladata és felelőssége: tartsuk be az orvos utasításait!
Összegezve: a legjobb védelmet tehát az az új influenza elleni oltás nyújtja majd, amelyben megtalálható a megölt (tehát már veszélytelen) vírus. Ennek beadása után a szervezet megtanulja a kórokozót felismerni anélkül, hogy a betegség kialakulna. Amikor az ember majd az élő vírusokkal megfertőződik, a "betanított", megerősödött immunrendszer már órákon belül harcra kész, és önállóan elpusztítja a behatolt kórokozókat.
Névjegy:Interjúalanyunk Dr. Berencsi György virológus
Budapesten született 1941-ben, 1965-ben végzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Két évig dolgozott a Hajdú-Bihar megyei KÖJÁL-ban, 1973-ig az Országos Közegészségügyi Intézetben, majd egy évig a Heidelbergi DKFZ-ben (Német Rákkutató Központ).
1988-ig a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Mikrobiológiai Intézetében folytatott kutatásokat, innen ment át az Országos Epidemiológiai Intézetbe, ahonnan 2006-ban nyugdíjba ment, de továbbra is dolgozik az intézetnek.
Négy gyermeke van
http://www.hazipatika.com/articles/Meghokkento_informaciok_az_uj_influenzavirusrol_Animacioval?aid=20090507134044;p=1Forrás:
Kommentáld!