A költségvetés tervezetében az intézményi gyermekétkeztetés normatíváját a harmadára csökkentették, a csökkenést az önkormányzatoknak kellene kiegészíteniük. A kiegészítést a leghátrányosabb helyzetben lévő 1500 település kapná meg automatikusan a költségvetéstől.

Az "egy család - egy segélyezett" elve szerint egy családban csak egy felnőtt kaphatna munkanélküli-ellátást.

A Legyen jobb a gyerekeknek nemzeti stratégiára emlékeztette a döntéshozókat a gyerekszegénység ellen küzdő szociológus nyílt levelében. A szociológus miközben általában megértéssel írt a költségvetési kényszerről, kifogásolta, hogy épp azoktól terveznek drasztikus mértékben elvenni, akiknek a legalacsonyabb az érdekérvényesítő képességük, vagyis: a szegény gyerekektől és a segélyezettektől.

A két intézkedés egyenként 12-12 milliárd forint megtakarítást hozna, de ennél sokkal nagyobb lenne emberileg és politikailag - figyelmeztetett Ferge Zsuzsa a miniszterelnöknek és a pénzügyminiszternek címzett levélben.
(Népszabadság)

Válasz

"Legyen jobb a gyermekeknek"
Az Országgyűlés 2007-ben határozatot hozott a fenti címmel, mely egy 2007-2032-ig tartó nemzeti stratégiát takar. Célja a gyermekszegénység csökkentése, a gyermekek esélyeinek javítása. Az Országgyűlés az ÁNTSZ-en keresztül felkéri a szakmákat és civil szervezeteket, egyházakat, valamint a helyi önkormányzatokat, hogy tegyenek meg mindent a megfogalmazott célok megvalósításáért.

Néhány gondolat a határozat tartalmából:
Kiemelt fejlesztési irányok

1. Foglalkoztatás, munkaerő-piaci helyzet javítása

•Radikálisan csökkenjen a gyermeket egyedül nevelő, foglalkoztatott nélküli családok száma és aránya.
•A távmunka, a differenciált részmunkaidős foglalkoztatás kidolgozása, a gyermek nevelését segítő munkafeltételek biztosítására.
•A gyermekes szülők szükségleteihez rugalmasan igazodó, könnyen elérhető személyes szolgáltatások és napközbeni ellátási szolgáltatások működése.
2. A gyermekes családok anyagi helyzetének javítását szolgáló ellátások

•A családtámogatások szegénységcsökkentő hatásának növelése
•A gyermekszegénység szélsőséges, végletes formáinak enyhítése és felszámolása.
3. Lakás, lakhatás feltételeinek, minőségének, biztonságának javítása

•Egészséges és biztonságos lakókörnyezet
•Megfelelő közlekedési infrastruktúra a szolgáltatások eléréséhez
•Szegregációmentes lakókörnyezet
•Egészséges ivóvíz és megfelelő közüzemi szolgáltatások általános elérhetősége.
•Igazságos, arányos és fenntartható támogatási rendszer létrehozása és működtetése.
•A lakásvesztés megelőzési eszközeinek működése.
•Megfelelő mennyiségű bérlakás és szociális bérlakás.
4. A képességek kibontakoztatását, a sikeres iskolai pályafutást segítő intézmények és szolgáltatások, a szegregáció csökkentése.

4.1. Napközbeni ellátások

•A 0-3 éves gyermekeknek napközbeni ellátási férőhelyet biztosító ellátórendszer
•Alternatív napközbeni ellátások körének működése.
•Jó minőségű, korszerű pedagógiai eszközöket alkalmazó óvodai biztosítása.
•A 6-10 éves korosztály számára iskolán kívüli tanulási, sportolási és szabadidős tevékenységeket biztosító szolgáltatások működése.
•A szünidők idején sokszínű programok biztosítása.
4.2. A korai képességgondozás

•Rendszeres szűrés a gyermekek egészségi állapotáról.
•A bölcsődébe, óvodába nem járó gyermekek számára képességgondozó és fejlesztő szolgáltatások biztosítása.
•A kisgyermekkori neveléssel foglalkozó szakemberek együttműködése.
•A kisgyermekkori fejlesztésre, nevelésre szakosodott szakemberek bölcsődékben, illetve az óvodai tevékenységbe való bevonásuk.
4.3. A közoktatás

•A hátrányos helyzetű gyermekek óvodai ellátása
•Minden gyermek a képességeinek megfelelő szintű maximális tudással fejezze be alapfokú tanulmányait.
•Radikálisan csökkenjen a szülő iskolázottságának, illetve a gyermek lakóhelyének meghatározó szerepe.
•A sajátos nevelési igényű gyermekek többsége szakmai támogatással integrált környezetben folytassa tanulmányait.
•Csökkenjen minimálisra a saját osztályában több évvel túlkoros gyermekek száma.
•Az iskolai szegregáció minden formájának megszűnése.
•Radikálisan csökkenjen a középfokú oktatási intézményekben lemorzsolódók száma.
•Minden fiatal a képességeit maximálisan érvényesítő, piacképes tudással hagyja el a középiskolát.



5. A gyermekes családokat célzó személyes szolgáltatások és szakellátások fejlesztése

•Szegregációmentes intézmények.
•Egyenlő esély a hozzáférésben.
•Korszerű tudással rendelkező szakemberek, együttműködő szolgáltatások.
•Az ellátatlan gyermekek számának radikális csökkentése.
•Rugalmasság, a szükségletekre válaszoló szolgáltatások működtetése.
•Rendszeres, folyamatos szakmaközi együttműködés.
•Rutinszerű együttműködés a szülőkkel.
•Korszerű képzési és továbbképzési rendszerek bővítése.
•Családmegtartó szolgáltatások biztosítása.
•Korszerű módszerek használata az iskolai konfliktusok, a családon belüli erőszak, a gyermek- és fiatalkori bűnelkövetés hatékony kezeléséhez.
6. Egészségesebb gyermekkor biztosítása

•Egészséges életmód megteremtése (táplálkozás, sport, szabadidő).
•Az egyenlő hozzáférés az egészségügyi szolgáltatásokhoz, az alap és szakellátásban.
•Az egészségügyi alapellátásban dolgozók továbbképzése, érzékenyítésük fokozása.
•Az ellátatlan gyermekek számának radikális csökkentése.
•A serdülőkori terhességek korszerű megelőzése.
•A koraszülések előfordulásának és arányának csökkentése.



A gyermekek esélyeinek növelése és a gyermekszegénység visszaszorítása a társadalom, az állami és önkormányzati szervek, valamint a civil szerveződések közös érdeke, feladata és felelőssége. A célok nem valósíthatóak meg ezen szervezetek hatékony együttműködése nélkül. Az érintettek, azaz a gyermekek és szülők, pedagógusok, más szakemberek, továbbá a civil szerveződések, és az egyházak közötti partneri együttműködéseknek kiemelt jelentőségük van.

Válasz