Kommunikációfejlesztő csoport dramatikus módszerekkel általános iskolás gyermekek számáraFejlesztő program speciális bánásmódhoz

(7–9 évesek számára)

 Szerző: Altmann Andrea
Lektorálta: Radnai Jánosné
Sorozatszerkesztő: Hamrák Anna – OKI

 

Bevezető rész

A program célja

A 7–9 évesek még nemrég kerültek ki az óvodai játékos légkörből, ahol felelősséget még alig kellett vállalniuk önmagukért és teljesítményükért. Az új felnőtt és gyermekközösség a gyakran feldolgozatlan elszakadás élményét erősíti fel, szorongást, teljesítménygátlást okozva. Kommunikációs problémáik megnehezítik számukra az önkifejezést és az iskolai csoportba való beilleszkedést. A családi helyzet esetleges kiegyensúlyozatlansága csak súlyosbítja a gyermekek bizonytalanságát és az iskolai kudarcok nagymértékben lecsökkentik a gyermekek reális önismeretét és önbizalmát.

Az iskolakezdéskor és az iskola első éveiben a gyermekek új élethelyzetbe és elvárások elé kerülnek. Ezek megoldását az előző időszak személyiségfejlődési nehézségei nagyban gátolhatják és a gyermekeknél teljesítményzavart és viselkedési problémákat okozhatnak. A kudarcok okait kereshetjük a családi kommunikáció zavaraiban illetve a hátrányos társadalmi helyzetből fakadó hiányosságokban. Tudjuk, hogy a gyermekek iskolai pályafutását és hosszú távú lehetőségeit nagyban befolyásolják az első iskolai évek sikerekre illetve kudarcokra vonatkozó tapasztalatai, ezért fontos azon lehetőségek megteremtése és megajánlása e korcsoport számára, melyek a kudarcok prevencióját célozzák meg.

A csoport célja:

• Az iskolai nehézségekkel, tanulási zavarokkal küzdő gyermekek csoportos helyzetben történő személyiségfejlesztése dramatikus és kreatív módszerekkel.
• A gyermekek önkifejezésének fejlesztése az alkotó tevékenységeken keresztül.
• Mások és önmaguk kommunikációjának jobb megértése útján az alkalmazkodási készség növelése.
• A kompetenciaérzés növelése a csoportos helyzetekben.
• A tanuláshoz szükséges képességek, mint a figyelem (önmagukra és másokra), kitartás, verbalitás, ritmusérzék fejlesztése.

Témakörök

10 témakört terveztünk, amelyek mindegyike két alkalmat foglal magában. Egy találkozás legalább két tanórát vesz igénybe, mivel a gyermekeknek szükségük van a felmelegedési időszakra és a tapasztalatok szerint másfél óra után viszont már elfáradnak.

0. Megismerkedés, bemutatkozás, másik személy észlelése.
0. A másikra és önmagukra figyelés terjedelmének növelése.
0. Külső tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése és érzékszervi fejlesztés.
0. Emlékezet fejlesztés interakción keresztül.
0. Lazítás és koncentráció fejlesztése.
0. A bizalom képességének kialakítása és erősítése.
0. Verbális kommunikáció összetevőinek felismerése.
0. Nonverbális kommunikáció összetevőinek felismerése.
0. Együttműködési készség kialakítása és fejlesztése.
0. A csoportban betöltött szerepek, a csoport egészének együttműködése az egyéni munka helyett. A búcsú, kapcsolatok lezárása.

Várható eredmények

 

• Belsővé vált tapasztalat
• Kommunikációs igény és készség fejlődése.
• Önmaguk és mások érzéseinek, igényeinek jobb felismerése és visszajelzése.
• Átmenetet biztosít az óvoda játékos hangulata és az iskolai elvárások között.

Időigény

A fejlesztő program teljes időigénye 40 tanóra, amelyet heti 2 órában, ill. 2-szer 2 tanórában is tervezhetjük az igények szerint. 10 témakörből áll a program. Egy témakör feldolgozása két alkalommal történik. Így a csoportok 20 alkalommal találkoznak.

Ajánlás

A programot ajánlhatjuk egy-egy osztály kiválasztott tagjainak vagy különböző osztályok tagjai számára. A program különösen alkalmas kis létszámú, fejlesztő osztályok számára. A kiválasztott csoporttagok száma lehetőleg ne haladja meg a 15 főt.

Módszertani javaslatok

A kijelölt játékok és témakörök csak javaslatot nyújtanak és szabadon változtathatóak a gyerekek fejlettségi szintjének és igényeinek megfelelően. A tanárok helyzetfelismerő képessége fontos szempont a játékok kiválasztásánál.

Ne tervezzünk sok játékot, inkább beszéljük meg a tapasztalatokat a gyerekekkel. A játékok csak közvetítő technikák a tapasztalatokhoz, amelyek akkor válnak használhatóvá, ha tudatosulnak a gyerekekben. Ezért erre a szakaszra fektessünk nagy figyelmet.

Első alkalommal beszéljük meg a csoportra vonatkozó szabályokat. A szabályok a következőek:

• Figyelem és pozitív irányulás a másik beszédére, kommunikációjára. Lehetőleg ne szóljunk közbe és ne mondjunk negatív véleményt az elhangzottakról. (Pl. Ez hülyeség! De buta vagy! )
• Testileg semmiképpen ne okozzunk fájdalmat. Mindent el lehet játszani, de csak mozdulatokkal jelezzük pl. a verekedést.
• Ami a csoportokon történik, csak a résztvevők számára érdekes, így ne meséljünk róla a többi gyereknek. Ez azért fontos, hogy egymást megvédjék az esetleges irigységtől, csúfolástól. Kezeljük mi is diszkréten a gyerekek személyes megnyilvánulásait.
• Ami a csoporton elhangzik nem kerül osztályzásra. Nincsenek rossz ötletek vagy érzések, mindent ki lehet mondani csak úgy kell azokat közvetíteni, hogy maguk és mások számára biztonságosak legyenek. Ez a szabály megalapozza a gyerekek bizalomérzését.

 

Alkotó foglalkozások.

Minden alkotó foglakozást kezdjünk egy előző alkalommal játszott nagyon kedvelt játék ismétlésével, hogy a folyamatot biztosítsuk. Az alkotó technikák közben hallgathatunk zenét. Válasszunk olyan zenét, ami megfelel a téma hangulatának. Ha úgy látjuk, hogy a gyerekek figyelmét elvonja a zene, inkább ne kapcsoljuk be.

Lazító gyakorlatok.

Minden alkotó foglalkozáson, azaz minden második alkalommal végezzünk a gyerekekkel lazító gyakorlatokat. Ennek metodikája a következő:

Ha lehetőségünk van feküdjenek le a gyerekek a földre, ha nincsenek meg a feltételek, akkor üljenek kényelmesen a széken vagy a földön. Bekapcsolhatunk egy kellemes megnyugtató zenét. Csukják be a gyerekek a szemüket. Vezessük a gyerekek figyelmét először légzésükre. Majd vezessük a figyelmüket végig egyenként a testrészeken. Ha már teljesen elengedték magukat, akkor egy rövid történeten keresztülvezetjük őket, amelynek valamilyen kapcsolata van a foglalkozás témájával.(A témakörök részletes kifejtésekor ajánlat szerepel.) A végén térjünk vissza röviden a légzésre és ezután nyissák ki a szemüket. Minden relaxáció után röviden beszéljék meg a gyerekek a látott, tapasztalt élményeiket.

Értékelés

A feladatokat nem értékeljük érdemjeggyel. Az értékelés formája szóbeli visszajelzés legyen, amelyet minden feladat után tegyünk meg. Ha egy helyzet úgy kívánja, még a feladat közben is értékelhetünk, mert egyes helyzeteknek csak akkor és ott van hatása, nem értékelhetőek később. Az alkotó munka során személyre szabott visszajelzésre van szükség, míg a dramatikus szakaszokban inkább a csoport hangulatát és az együttműködés minőségének értékeljük. Visszajelzések adására a gyerekeket is bíztassuk.

 

Témakörök részletes kifejtése

1. Megismerkedés. másik személy észlelése

 

Cél

Az első osztályba való lépéskor a gyerekek egy részének valódi gondot jelent az önkifejezés, mások és önmaguk helyes észlelése. Ezeket a foglakozásokat a gyermekek iskolába lépésekor elkezdhetjük, így már az ismerkedési időszakot is segíthetjük.

• Derűs csoportlégkör kialakítása.
• Kapcsolatteremtési készség fejlesztése.
• Ismeretlen helyzetektől való szorongások, kezdeti feszültségek levezetése.
• Egymás nevének megtanulása.

Várható eredmények

 

• A gyerekek képessé válnak egymás megszólítására és rokonszenvi alapon barátságok jönnek létre.
• Fejlődik a memóriájuk.
• Az iskolával kapcsolatos bizalmi hangulat és tapasztalat jön létre a tanulókban.
• Egymás megérintésén keresztül kialakul a gyermekek biztonságérzete.
• Térbeli tájékozódás fejlődése.
•  

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

A csoport szabályainak megbeszélése. Mindenkit egyenként megkérdezünk, hogy el tudja-e fogadni.

Névtanuló játék

A gyerekek egy labdát dobnak társuknak, miközben először a saját nevüket mondják, majd annak a nevét, akinek küldik a labdát. Kezdhetjük először keresztnévvel, majd nehezítésképpen a teljes nevet is mondhatjuk.

Névlánc

A gyerekek körben ülnek. Először elmondják az előttük ülők nevét, majd végül a sajátjukat. Az első csak a saját nevével kezdi és így haladnak sorban a csoporttagok. Az utolsónak az egész csoport neveire kell emlékeznie. Nagyon hatékony módja a névtanulásnak.

Bemutatkozás kézfogással

A gyerekek járkálnak a teremben. Sorban odamennek egymáshoz, kezet fognak és bemutatkoznak. Nehezíthetjük azzal, hogy tapsolásra váltakozva jobb majd balkézzel mutatkozzanak be. Fontos, hogy a gyerekekben tudatosítsuk, hogy egymás szemébe nézzenek kézfogás közben.

Szemmel párválasztás

A gyerekek járkálnak a teremben és figyelik a többiek szemét. Aki szimpatikus, azzal párt alkothatnak. A játék szó nélkül zajlik.

Egyszerre indulni

A gyerekek a kialakított párjuk mellé állnak és egyszerre, megadott jelzés nélkül kell hogy elinduljanak és menjenek egy darabig. A játékban a párok nem adhatnak egymásnak jelzést, hanem nagyon kell figyelniük a másik mozdulataira. Nehezíthetjük azzal, hogy megállniuk is egyszerre, jelzés nélkül kell. Nagyon jól fejleszti az egymásra figyelést és a koncentrációt.

Láncjáték

Körben állunk. A gyerekek megfogják egymás kezét. Egy játékos a körön kívül háttal áll. Az egyik gyermek kezdi a begabalyodást. Átlép a kezek alatt vagy felett, tekeredik, amíg a csoport teljesen össze nem gabalyodik. A kezeket nem lehet elengedni, de bárhogyan lehet mozogni. A háttal álló gyermeknek lesz a feladata, hogy a csoportot kibogozza. Jól fejleszti a térbeli tájékozódó képességet.

Módszertani elvek, eljárások

Figyeljünk arra, hogy minden gyerek részt vegyen a játékokban. Ha páratlan számú gyerek játszik, akkor a tanár is álljon be a játékba, nehogy valaki pár nélkül maradjon. Ez azért fontos a kezdő alkalmakkor, mert ekkor alakul ki a bizalom a gyerekek között.

Szükségletek:

labda.

 

II. Foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott nagyon kedvelt játék ismétlése.

Ezután rövid lazítást végezzünk, melynek a test megnyugtatása mellett a koncentráció fejlesztés is fontos feladata. (Módszertani leírást ld. bevezető rész)

A történet lehet egy ünnepély vagy egy bál, ahol a gyerekek figyelik egymást, a szimpatikus gyerekhez odamennek bemutatkozni, megismerkednek egymással.

 

Alkotó rész

Készítsünk maszkot kartonpapírból vagy tortaalátétből!

Az instrukció az legyen, hogy olyan maszkot készítsenek, amilyennek látták magukat a bálban vagy amik szeretnének lenni. A gyerekek tetszés szerint választhatnak az eszközökből és az anyagokból. Az elkészült maszkokra tegyünk gumit, hogy azonnal kipróbálhatóak legyenek.

A játék második felében kérjük meg a gyerekeket, hogy mutassák be magukat a maszkok segítségével. Mondják el mi a legjellemzőbb tulajdonságuk.

Szükségletek

Kartonpapír, színes papír, színes ceruza, festék, olló, ragasztó, kalapgumi.

 

 

Cél

2. A másikra és önmagukra figyelés terjedelmének növelése.

A gyerekek egy részének nagy gondot jelent, hogy tevékenysége közben magára, vagy a társára figyeljen. Ezekkel a gyakorlatokkal szeretnénk a figyelmük terjedelmét növelni és önmaguk felé fordítani.

• A gyerekeket képessé akarjuk tenni arra, hogy saját magukra tudjanak figyelni tevékenységvégzés közben.
• A tanulók képessé váljanak annak elviselésére, hogy a tanórán háttérbe is szorulhatnak.

Várható eredmények

 

• A gyerekek képessé válnak az önreflexióra.
• A figyelmi képesség növekedésével a mások tulajdonságainak és érzelmeinek felismerése is megalapozódik.
• A gyakorlatok megalapozzák a kapcsolat kialakításának lehetőségét.
• Testsémájuk fejlődik.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Zsipp-zsupp játék

A gyerekek körben állnak vagy ülnek. A játékvezető zsippet, zsuppot vagy zsipp-zsuppot mond valakire rámutatva. Zsipp kimondása esetén a gyermeknek a tőle jobbra ülő nevét kell kimondania, zsupp esetén pedig a tőle balra lévőét. Zsipp-zsupp esetén a gyerekek gyorsan helyet cserélnek.

Állatok mozgásának utánzása

Ebben a játékban egy gyerek kitalál egy állatot, amelynek a mozdulatait bemutatja, miközben a többiek utánozni kezdik. Az a gyermek mutathat be újabb állatot, aki kitalálja a bemutatás alapján az előző állatot. Csak mozdulatokat mutassanak, hangot ne utánozzanak.

Páros mozdulatutánzás

A gyerekek párban állnak. A pár egyik tagja bemutat egy mozdulatot, amit a másik leutánoz, majd hozzáteszi a saját mozdulatát, ami folytatása legyen az előző mozdulatnak. A másik ismét leutánozza a párja mozdulatát és most ő tesz hozzá egy mozdulatot. Ily módon megtanulnak egymásra figyelni és csatlakozni a másik ötletéhez.

Kutatás és találkozás

Ebben a játékban a gyerekek csukott szemmel mozognak a teremben. Egy csoporttárssal találkozva mozdulatokkal, érintésekkel köszöntik egymást. Először csak egymás kezeit érintsék meg majd megvizsgálhatják egymás arcát is. Kézenfogva mehetnek egy kicsit tovább, hogy azután elválva újabb párt keressenek maguknak.

Ajándékadás

Ezt a játékot csak mozdulatokkal játsszuk. Minden gyereket megkérünk, hogy a neki szimpatikus gyereknek gondolatban találjon ki egy ajándékot, amit mozdulatokkal bemutatva átadnak egymásnak. Természetesen aki kapja, annak ki kell találnia, hogy milyen ajándékról van szó.

Módszertani elvek, eljárások

Ezeknél a játékoknál még szükség van a tanár segítő, példaadó részvételére. Az érintéses játékoknál különösen szükséges figyelni a gyerekek mozdulataira, hogy ne durvuljon el a nagyon finom kommunikációt feltételező feladat.

 

II. Foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Először az előző órán megkedvelt játékkal kössük össze a foglalkozásokat.

Lazító gyakorlat, melynek képzeletbeli témája az erdő mélyén egy házikó, amelyben egy család látható. Vezessük a gyerekeket a saját családjukba és figyeljék meg magukat, mit csinálnak ebben a családban, ki, mivel foglalkozik és milyen a hangulat.

Megbeszélés során mondják el a gyerekek milyennek látták a családjukat az ablakon keresztül, mit éreztek, ki látszott a családban a legboldogabbnak és ki a legszomorúbbnak.

Alkotó rész

 

• Agyagozás.
• A gyermekek egyik legkedvesebb anyaga az agyag.
• Hagyjuk őket először ismerkedni az agyag tulajdonságaival.
• Formázzák meg önmagukat, majd a csoport egyik tagját.
• A csoport közösen készítsen egy családi képet. Válasszunk személyeket és tárgyakat a családba és rendezzünk be egy nagy tálat az agyagfigurákkal.
• Mindenki rakjon valamit a közös alkotásba és arról beszélgessünk, hogy milyennek látják ezt a családot, még mi hiányzik, hogy érzik magukat.

Szükségletek

Agyag, tepsi a közös munkához.

 

3.Külső tulajdonságok felismerése, megkülönböztetése és érzékszervi fejlesztés

Cél

 

• Az érzékszervek működésének jelentősége és tudatosítása a gyerekekben.
• Az érzékszerveken behatoló ingerek tudatosítása.
• A különböző érzékszervek felhasználása a kommunikációban.
• A külső tulajdonságaik tudatosítása a gyerekekben.

Várható eredmények

 

• A gyerekek képessé válnak nagyobb figyelemmel és tudatossággal fordulni az külső ingerek felé.
• Megtapasztalják az érzékszervek fontosságát és szerepét a mindennapi kapcsolatokban.
• Nagyobb önismeretre és társismeretre tesznek szert a gyakorlatokon keresztül.
• Az érzékszervi fejlesztés nagyban segíti a koncentrációs készség fejlődését is.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Hallási gyakorlatok

Rokonszenves hangforrás keresése

a) Az egyik gyermek szemét bekötjük. A többi gyermek szétszóródik a teremben. A gyerekek elkezdenek hangokat hallatni. A bekötött szemű társuk elindul az általa kiválasztott hang irányába. Végül megpróbálja kitalálni, hogy ki adhatja a hangot.

b) A játék másik változatában a gyerekek körben állnak. Valaki a kör közepére áll bekötött szemmel. A körben valamelyik gyermek elváltoztatja a hangját és mond valamit. A bekötött szemű gyerek megpróbálja kitalálni, hogy ki lehet az.

Szaglási-ízlelési gyakorlatok

Különböző fűszerek, illatos olajok, ételek szaglás útján való felismerése. Néhány étellel vagy itallal a bekötött szemű gyerekek ízlelését is tegyük próbára.

Tapintási gyakorlat

Takarjunk le néhány kiválasztott tárgyat és a gyerekek egyenként nyúljanak a lepel alá. Mondják el hangosan, hogy mit éreznek, mi lehet a kezükben. Mondják el a tárgy anyagát, méretét, formáját.

Látási gyakorlatok

Keressünk formákat a teremben. Ki talál több gömb formát, négyzetet, különböző testeket. Ugyanígy kereshetünk színeket, méreteket stb. Keressünk a formákhoz színeket és anyagot is. Beszélgessünk arról, hogy melyik formának melyik anyag lehet a legmegfelelőbb elkészítési lehetőség.

Módszertani elvek, eljárások

Az érzékszervi fejlesztés esetén próbáljunk meg mindenki számára lehetőséget biztosítani a tapasztalatszerzésre. A hallási gyakorlatoknál fokozott csendre törekedjünk.

Szükségletek

Sálak a szemek bekötéséhez, fűszerek, illatos olajok, ételek, italok, tárgyak a tapintáshoz.

 

II. Foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott nagyon kedvelt játék ismétlése.

Ezután lazító gyakorlatot végezzünk, a koncentráció javítása érdekében. A gyerekek ezalkalommal egy réten sétáljanak képzeletük segítségével, ahol gyerekek játszanak, találkoznak. Vezessük figyelmüket a többi gyerekkel való hasonlóságokra és különbségekre. Milyen félelmek keletkeznek a találkozásokkor.

A megbeszélésnél írassunk le a gyerekekkel legalább egy személyt, akit gondolatban megfigyeltek.

Alkotó rész

Akvarell-festés.

a) Először a gyerekeket kérjük meg, hogy fessék le barátjukat. Meséljenek a kinézetéről, külső tulajdonságairól.

b) Válasszanak a gyerekek párt maguknak.

Úgy rajzoljanak, fessenek, hogy az egyik elkezdi a rajzot és a másik folytatja. Embereket, állatokat, növényeket rajzoljanak. Még izgalmasabb, ha nem beszélik meg előre, hogy mit fognak festeni, hanem a fantáziájukra hagyatkoznak, hogy a másik mire gondolt.

c) Az egész csoport egy nagy papíron fessen úgy, hogy a tanár egyszerű formákat rajzol a lapra előre és a gyereknek ezeket kell formákká, képekké kialakítani. Mindenki csatlakozzon az általa érdekesnek talált vonalakhoz.

Minden rajzolást kövessen megbeszélés. A gyerekek az ujjukkal, kezeikkel is festhetnek.

Szükségletek

Festék, papír, ecsetek

 

4.Emlékezet fejlesztés interakción keresztül

Cél

A tanulási sikerességhez elengedhetetlen a jó színvonalú emlékezeti teljesítmény. A játékok a rövid és a hosszú távú emlékezeti képességet kívánják fejleszteni.

• A múlt eseményeinek felidézése.
• Figyelem terjedelmének növelése.
• A gyerekek fantáziájának felhasználása.

Várható eredmények

 

• Rövid és hosszú távú emlékezet színvonalának fejlődése.
• A múlt emlékeinek felidézése útján az idő folyamatosságának átélése.
• A gyerekek közötti kapcsolat fejlődése.
• Ritmusérzék fejlődése.
• Figyelemmegosztás képességének fejlődése

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Valami megváltozott rajtam

A gyerek körben ülnek. Egyikőjük kimegy a teremből és addig a bent maradók közül valaki megváltoztat valamit a ruháján vagy két gyerek helyet cserél a teremben stb. A kinti gyereknek visszatérése után ki kell találnia, hogy mi változott a teremben.

Hangsúly gyakorlat

Körben ülve az első négy számot mondjuk egymás után úgy, hogy mindig csak az egyik legyen hangsúlyos. A hangsúlyos számnál tapsolunk vagy az egyik kezünket felemeljük, dobbantunk stb. A hangsúly minden ismétlésnél egyel tovább kerül.

Adj hozzá egy mozdulatot!

A csoport körben áll. A játék vezető elkezd egy egyszerű mozdulatot mutatni. A többiek sorban utánozzák az előttük látottakat és a végén egyenként mindenki hozzáteszi a saját mozdulatát. Egyre több mozdulatot kell így megjegyezni és elmutogatni.

Jegyezd meg!

Egy tucat tárgyat teszünk az asztalra. 20-30 másodpercnyi megfigyelés után letakarjuk a tárgyakat. A visszaidézésükre különböző szempontokat adhatunk meg:

• miket láttál,
• pontos leírása a tárgyaknak,
• milyen volt az elhelyezkedésük,
• melyek voltak az azonos színűek, stb.
• Mi történhetett ezzel a tárggyal?

Vegyünk elő egy szakadt rongydarabot, játékot, ruhát vagy bármilyen érdekes tárgyat és tegyük a kör közepére. Még jobb, ha a gyerekek otthonról hoznak egy rég nem használt tárgyat. Kérjük meg a gyerekeket, hogy engedjék el fantáziájukat és meséljenek ennek a tárgynak az életéről.

 

Módszertani elvek, eljárások

Az emlékezetgyakorlatoknál biztassuk a gyerekeket a minél pontosabb megfigyelésre és leírásra. Ne elégedjünk meg a felszínes emlékképekkel. A tárgyak minél több tulajdonságára irányítsuk a figyelmünket. Teremtsünk kapcsolatokat a különböző emlékképek tulajdonságai között, hiszen ily módon fejlődik a visszaidézési képességük.

Szükségletek

Tárgyak a visszaidézéshez.

 

II. Foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott kedvelt játék ismétlése.

Lazítás-koncentrációfejlesztés. Ez alkalommal tegyünk utazást az időben és a gyerekek keressék meg az első élményüket, amire még képesek visszaemlékezni. Nézzék meg milyenek voltak akkor, hogyan érezték magukat.

Alkotó rész

Viaszfestés fotókartonra.

A viasz melegségével, jellegzetes szagával kedvelt anyaga a gyerekeknek. Mindig bensőséges hangulatot áraszt, mivel általában családi ünnepek alatt használunk gyertyát. Ezért nagyon alkalmas meghitt pillanatok, emlékek felidézésére.

A viaszt a gyerekek csurgathatják vattával betekert hurkapálcikával, amellyel még festeni is tudnak. Fontos azonban, hogy éppen a felhevített állapota miatt veszélyes, a gyerekek óvatossága szükséges a használatánál.

a) A lazító gyakorlat alatt átélt emlék megjelenítése.

b) Páros festés. A gyerekek válasszanak maguknak párt és úgy dolgozzanak közösen, hogy együtt találjanak ki egy témát, ami mindkettőjük múltjában szerepel. A tanár segítsen a téma kiválasztásában a pároknak. Mindenképpen olyan képet készítsenek a gyerekek, amelyben személyes emlékeik jelennek meg.

Szükségletek

Viasz és hevítő edény. Hurkapálcika és vatta. Festékek, ecsetek. Fotokarton.

 

5.Lazítás és koncentráció fejlesztés

Cél

 

• Lassúság és gyorsasság átélése során a reagálási készség fejlesztése.
• Koncentrációs készség fejlesztése.
• Lazítás és feszülés érzésének átélése.

Várható eredmények

 

• Figyelem terjedelmének növekedése.
• A testi feszültségek tudatosodása és a lazítási készség növekedése.
• Reakció gyorsaságának növekedése.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Zsák búza.

Minden gyerek leül a szőnyegre és olyan testtartást vesz fel, mintha egy zsák búza lenne. Nyújtsák és feszítsék meg a gyerekek a tagjaikat. A zsák kilyukad és most mutassák meg a gyerekek milyen az, ha a zsákból a búza kifolyik. Végül a zsák üresen ott marad a földön.

Gumiember

Páros játék.

A párból az egyik gyerek hangos be- és kilégzéssel felpumpálja az előtte fekvő gumiembert. A gumiembert addig pumpálja, amíg az teljesen meg nem telik levegővel és meg nem feszül minden porcikája. Ezután kihúzza a dugót és a levegő lassan (ha nagyobb a dugó gyorsan) kiáramlik a gyerekből. Utána a pár szerepet cserél.

Bumm.

Körben ülünk és sorban számolunk. Minden harmadik szám helyett bummot kell mondani. Ha valaki eltéveszti, a számolás újból kezdődik és a számolási irány is megváltozik.

Szigetek

Lerakunk a a földre egyel kevesebb újságpapír darabot, mint ahányan a gyerekek vannak. Zenére a gyerekek elkezdenek táncolni, mozogni. Mikor a zene leáll, mindenkinek rá kell ugrania egy papírdarabra, de egy gyereknek nem marad, így ő kiesett. Elveszünk egy papírt és így folytatjuk tovább. Addig játsszuk, míg a végén két gyerek verseng az utolsó darab papírért.

Szükségletek

Darab papírok.

Módszertani elvek, eljárások

A gyerekeket mindig vezessük a saját és a másik testi érzéseinek tudatosítása felé.

 

II. foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott kedvelt játék ismétlése.

Lazító gyakorlat. A figyelmet ezalkalommal a testi érzések felé vezessük. Tegyenek a gyerekek kirándulást a saját érzéseik között. Minden porcikájukra próbáljanak összpontosítani. Emeljék meg kezüket, lábukat és figyeljék a testrészek súlyát. Tegyék kezüket a szívükre és figyeljék a dobogás ütemét stb.

Alkotó rész

Selyemfestés.

Nagy darab selyemre rajzolhatunk viasszal és festhetünk köré. Mikor elkészült vasaljuk ki, így a viasz helyén fehér marad az anyag.

A témát közösen válasszuk meg. Minden részletet osszunk ki a gyerekek között. Készíthetünk pl. egy közös emberfigurát is. Minden gyerek választ egy testrészt.

Szükségletek

Selyemdarab, ruhafesték, viasz, viaszmelegítő, hurkapálcika.

 

6. A bizalom képességének kialakítása és erősítése

Cél

 

• A nyílt kommunikációhoz elengedhetetlen bizalmas légkör kialakítása, amely hozzájárul a gyerekek önkifejezési készségének növeléséhez.
• A bizalmi légkörön keresztül az önelfogadás növelése.
• Testi kontaktuson alapuló kommunikáció megalapozása.
• Felelőségvállalás fejlesztése önmagukért és másokért.

Várható eredmények

 

• Saját és a másik érzéseinek jobb megértése.
• Érintés szerepének megértése.
• Másikkal való együttműködés fejlődése.
• Bizalomérzés erősödése a csoportban.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Te legyél a párom! Párválasztás. A gyerekek sorban állnak. Egy bekötött szemű gyereke elé a többiek egyenként odamennek és megérintik a kezét. Amikor úgy érzi, hogy azt a kezet fogta meg, ami neki tetszik, a bekötött szemű gyermek azt mondja, hogy : Te legyél a párom! Ekkor leveheti a kendőt és megnézheti, hogy kit választott. A maradék gyerekek közül ismét valakinek bekötjük a szemét és ismét választ a még pár nélkül maradt gyerekekből kézérintés alapján. A játék addig folytatódik, amíg mindenkinek nem lesz párja. Az utolsó két gyermek is fogja meg egymás kezét, ekkor már nem kell bekötni a szemüket, hiszen tudják, hogy kiről van szó. Egyszerre mondják, hogy: Te legyél a párom!

Bábu

Ez a játék az előbb kialakított párok között történik. A gyerekek közül akinek előbb nem kötötték be a szemét, most feküdjön a földre és tartsa csukva a szemét. Lazítsa el teljesen a testét, mert ő lesz a bábu, amit társa szabadon formázhat. A nyitott szemű gyerekeknek mondjuk el, hogy úgy nyúljanak a társukhoz, mintha a legféltettebb babájuk lenne. Adjunk először a gyerekeknek instrukciókat, hogy mit csináljanak a másikkal. (Pl. Emeljétek fel a jobb kezét, figyeljétek meg a karok súlyát, engedjétek le finoman, helyezzétek a baba hasára a kezét, emeljétek fel a bal lábát. Írjatok le vele egy kört stb. A csukott szemmel fekvő gyerekeket kérjük meg, hogy jelezzék vissza társuknak, hogy hogyan érzik magukat. Ha a gyerekek már képesek finoman a másikhoz érni, egyedül is formázhatják, csomózhatják a társukat.

E játék nagyon jól fejleszti a koncentrációt mind a fekvő, mind a mozgató gyerekeknél.

Vezetés

A párok még mindig együtt maradnak. Rendezzük át úgy a termet, hogy székekből asztalokból tegyünk akadályokat. A párok közül az egyik a vezető lesz, a másik gyerekek pedig csukják be a szemüket és a játék ideje alatt lehetőleg ne is nyissák ki. A nyitott szemű gyerekeket megkérjük, hogy vezessék végig társukat az akadályok között úgy, hogy ne ütközzenek össze és a lehető legnagyobb biztonságot nyújtsák társuknak. Egyszerre csak egy pár közlekedjen az akadályok között.

A játékot nehezíthetjük azzal, hogy nem is beszélhetnek közlekedés közben, hanem csak jeleket adhatnak egymásnak, pl. kézszorítás.

Még nehezebb a játék, ha minden pár mozoghat, hiszen így egymásra is kell figyelniük.

Zárógyakorlatként üljünk a földre körben szorosan egymás mellé. Mindenki a jobbra lévő szomszédjának "adja oda" az egyik testrészét. (pl. kéz, könyök, láb, fül stb.) Mindenki egyenként mutatkozzon be úgy, hogy a birtokában lévő testrészt megmozgatja a név kimondása közben. Lényeges, hogy a név hangzása és ritmusa hasonló legyen a mozdulathoz.

Módszertani elvek, eljárások

Minden bizalomjátéknál nagy hangsúlyt kell fektetni a gyerekek jó érzéseire. Mindenkor biztassuk őket a visszajelzésekre egymás számára, hiszen csak így ismerik meg egymás és önmaguk érzéseit. A csukott szem esetében az érzések, félelmek, kellemetlen érzések felfokozódhatnak, így a tanárnak és a gyerekeknek is jobban kell figyelniük egymásra. A gyakorlatok nagy előnye, hogy a bizalmat mélyebb szinten megalapozhatják.

Szükségletek

Matracok. Kendők a szem bekötéséhez.

 

II. Foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott kedvelt játék ismétlése.

Lazító gyakorlat. Ez alkalommal képzeletünk vigyen minket egy hegy gyomrában lévő barlangba. Vezessük a gyerekek figyelmét a falakon lévő rajzokra, tárgyakra, eldugott kincsekre. Az egész csoportot képzeljük oda, rakjunk tüzet és figyeljük az állatokat.

A megbeszélés során beszélgessünk a gyerekek félelmeiről is. Megbeszélés alatt építhetünk a szoba berendezéseiből barlangot, ahova mindannyian bekucorodunk és így a gyerekek jobban el tudják mondani a fantáziában látott élményeiket.

Alkotó rész

Filckép készítés csoportosan.

A barlangélmények megbeszélése során felmerült történetekből válasszunk ki egyet, amely mindenki számára érdekesnek bizonyult. Egy nagy filcdarabra raggasszunk kivágott filceket. Mindenki a közös képen dolgozzon, válassza ki, hogy mit fog kivágni. Mielőtt felragasztanánk a darabokat rendezzük el őket az anyagon.

Szükségletek

Filc, ragasztó, olló

 

7.Verbális kommunikáció összetevőinek felismerése

Cél

 

• Beszédkésztetés elősegítése.
• Verbális kommunikáció hatásának átélése.
• A szóbeli információátadás jellemzőinek megismerése.
• A szóbeli kommunikáció örömérzésének átélése.

Várható eredmények

 

• Figyelemösszpontosítás fejlődése.
• Szókincsgyarapodás.
• Üzenettorzulás okainak és jelentőségének megértése.
• A hangerő és a hangszín különbségeinek jelentősége tudatosodik a gyerekek kommunikációja közben.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Asszociációs bevezető gyakorlat

A gyerekek körben állnak. A tanár mond egy hívó szót és akinek a labdát dobja, kimondja azt, ami először eszébe jutott. Azután a következő gyereknek dobja a labdát és az előtte elhangzottra először eszébe jutó szót mondja ki. Majd ismét dob. Ily módon egy asszociációs láncolat jön létre.

Üzenet átadás

A gyerekek körben ülnek és a tanár a mellette ülő gyermek fülébe súg egy mondatot, amit a következő gyerek fülébe kell súgnia. Az utolsó gyermek hangosan kimondja a mondatot, amit megértett. Próbáljuk a torzulás útját végig követni, kérdezzük meg, hogy ki, mit hallott.

Hangerő és hangszín gyakorlatok.

Válasszunk ki szavakat majd rövid párbeszédet, amelyet begyakoroltatunk a gyerekekkel és a kiválasztott pároknak különböző hangerővel és hangszínnel kell elmondaniuk. Beszéljük meg a jelentésbeli különbségeket és a hatásukban bekövetkező eltéréseket.

Folytasd és kérdezz!

Párbeszéd folytatásának és fenntartásának gyakorlata. A gyerekek párokban vagy két csoportban gyakorolhatják. A páros játék esetén az egyik gyerek kérdez és a másik a kérdésre válaszol. A következő kérdésnek a válaszból kell következnie. A játékot minél tovább kell folytatni. Ha csoportokban játsszuk, akkor mindig más gyerek kérdez és válaszol.

Ketten vagyunk egyek!

Két gyerek alkot egy mondatot hangosan úgy, hogy a mondat első szavát az egyik mondja majd a másik folytatja és újból az első ad hozzá egy szót egészen addig, míg valamelyik befejezi a mondatot. A végén egyszerre kell kimondaniuk a megalkotott mondatot. Jól fejleszti az emlékezetet is.

 

Módszertani elvek, eljárások

Minden gyermek számára biztosítsunk megszólalási lehetőséget. A hangerő esetében hagyjuk, hogy a gyerekek valóban hangosan beszéljenek, hogy átélhessék ennek is a hatását.

II. foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott kedvelt játék ismétlése.

Lazító gyakorlat. Ezalkalommal képzeletben vezessük a gyerekeket egy tengerpartra, ahol a tenger zúgását figyelhetik meg. Képzeletben kiabáljanak egy óriásit és suttogjanak is, figyeljék a szél szavát. Fogják meg gondolatban a homokot, a vizet.

Alkotó rész

Homokkép.

A gyerekeket kérjük meg hogy képzeljenek el egy történetet. Ragasztóval rajzoljanak a papírra és szórjanak rá homokot, színes port. A ragasztós területeket a homok, por megtapad, a maradékot leszórhatjuk a lapról. Ha mindenki elkészült, mondja el a történetét. Közös képet is csinálhat az egész csoport. Ez esetben előre beszéljük meg a témát, mindenki döntse el melyik részletet fogja ragasztóval felmázolni. Nagyon mutatós képek jönnek létre ezzel a technikával.

Szükségletek

Folyékony tubusos ragasztó, papír, karton, színes por, homok.

 

8. Nonverbális kommunikáció összetevőinek felismerése

Cél

 

• Mimika összetevőinek felismerése és értelmezésük.
• Kézmozdulatok és gesztusok értelmezése.
• Testtartások jellemzői és a kapcsolat kifejezése a testtartásokon keresztül.

Várható eredmények

 

• A mimika és gesztusok jobb felismerése és tudatosítása.
• Mozdulatok gördülékenysége, önkifejezés fejlődése a testtartásokon, gesztusokon keresztül.
• Érzések felvállalása erősödik.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Portré

Egy nagy csomagolópapírra arcméretű kerek lyukat vágunk, ami a fejnek szolgál nyílásként. A fényképezkedésnél használt papírbábok mintájára a gyerekek egyenként kidughatják a fejüket és vághatnak egy arcot, amit a többiek értelmeznek. Ha még izgalmasabbá akarjuk tenni a játékot, akkor megrajzolhatjuk a lyukhoz tartozó testet is.

Szavak nélkül is értjük egymást!

A feladatban a tanár egy mondatot súg a gyerek fülébe, amit meg kell mutatnia szavak nélkül. (Pl. De csodálatos! Nem érdekel! Haragszom rád! Örülök hogy látlak stb.) A többieknek ki kell találniuk, hogy mit mutat a társuk. Később maguk is kitalálhatnak mozdulatokat, amik jelentéssel bírnak.

Adj hozzá egy mozdulatot!

A gyerekek körben állnak és valaki mutat egy mozdulatsort. A következő gyerek eljátssza az előzőt és hozzáteszi a saját mozdulatát. Így haladunk körben egyre több mozdulatot sorbatéve. Jól fejleszti ez a játék az emlékezetet is.

Szobor készítés.

Az első gyerek a kör közepére áll és bemutat egy mozdulatot. Az arcát és a testtartását is használja és belemerevedik egy tartásba. A többiek címet adnak a szobornak. A következő gyerek odamegy mellé és mozdulatával csatlakozik az előző szoborhoz. A gyerekek most a két gyerek szobrának adnak egy címet. A következő ismét csatlakozik a kompozícióhoz és most már a három gyerek által alkotott szobor kap egy új címet.

A játék addig tart, amíg mindenki csatlakozik a szoborhoz.

Módszertani elvek, eljárások

A gyerekeknek gyakran nagy nehézséget jelent a testük és a mozdulataik felvállalása, így csak nagyon pozitív hangulatban és támogató légkörben lehet ezeket a gyakorlatokat végezni.

Szükségletek

Csomagolópapír, színes ceruzák vagy festék.

 

II. foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott kedvelt játék ismétlése.

Lazító gyakorlat. A képzelet segítségével vezessük a gyerekeket egy zsúfolt utcára, ahol mindenhol sűrűn sétálnak a gyalogosok és képzeljék magukat a gyerekek az emberek közé. Figyeljék meg az emberek érintkezéseit, őket is sodorják magukkal. Figyeljék meg hogyan sétálnak az anyukák a gyerekükkel, az apukák az anyukákkal, nagyszülők unokáikkal. A megbeszélés során meséljék el, hogy hogyan érezték magukat.

Alkotó rész

Velúr kép.

Pasztellkrétával rajzoljunk velúrpapírra két emberi figurát, akik között valamilyen kapcsolat van vagy együtt csinálnak valamit. Figyeljük meg, hogy a gyerekek milyen kapcsolatokat, relációkat jelenítenek meg. Meséljék el, hogy ki hogyan érzi magát a képen. Egy rajzot meg is jeleníthetnek a rajzolás után.

Szükségletek

Pasztellkréták, velúrpapír.

 

9. Együttműködési készség kialakítása és fejlesztése

Cél

 

• Másikra figyelés terjedelmének növelése.
• Saját akarat és a másik igényeinek összeegyeztetése.
• Az eddigi kommunikációs ismeretek felhasználása a gyakorlatok során.

Várható eredmények

 

• A gyerekek képessé válnak a másik személy szempontjainak figyelembevételére és az együttműködésre.
• Saját igényeiket a másik viselkedéséhez igazítják.
• Saját érdekeiket is érvényesítik a kommunikáció során.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Közös rajz.

A párok leülnek egymással szemben úgy, hogy a térdük összeér. Közéjük rakunk egy rajztáblát a térdükre. Közösen kell megfogniuk egy ceruzát és anélkül, hogy bármelyikük elengedné a ceruzát rajzoljanak egy házat egy fát és egy embert. Beszélgetniük nem szabad. Csak a mozdulatokkal tudnak egymásnak jelezni.

Megbeszélésnél figyeljük meg melyik gyermek felé néz a rajz, ki irányította a rajzot. Mondják el a gyerekek, hogy milyen volt az együttműködésük.

Közös mesealkotás.

A tanár kitalál egy mesekezdést. Mindenki sorban hozzátesz a meséhez, újabb szereplőket von be és bonyolítja a történetet. Az utolsó gyereknek kell befejeznie a mesét.

Ezután újból megbeszéljük a cselekmény fontos mozzanatait és szereplőket választunk. Játsszuk el többször is a mesét, változtassunk a szereplők jellemén. Használjuk a hangszínről és erősségről, a mozdulatokról, gesztusokról szerzett tapasztalatokat. A szereplők jobban figyeljenek arra, hogy egymásra reagáljanak, mint a megbeszélt történetet játsszák el mechanikusan.

Segítek, hogy meg tudd csinálni!

Néma játék.Egy gyerek kiáll és tesz egy mozdulatot, amivel jelzi, hogy valamit nem tud véghez vinni egyedül. Aki úgy érzi, hogy mozdulatokkal tud segíteni odaugrik mellé és mozdulataival segíti a másik cselekvését. (Pl. Az egyik gyerek el akar húzni egy nagy zsákot, de nem elég erős.)

Szükségletek

Rajztábla és rajzlap, ceruza

Módszertani elvek, eljárások

Minden gyereket bíztassunk arra, hogy saját igényei mellett a másik érzéseire és igényeire is figyeljenek. Ne eljátszanak egymás mellett, hanem valódi interakcióra kerüljön sor. Kerüljük a sablonokat!

 

II. foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott kedvelt játék ismétlése.

Lazító gyakorlat.Ezalkalommal témánk egy nagy hegy megmászása, amihez mindenkinek a segítsége szükséges. Gondolatban segítsenek egymásnak a nehézségekkel járó hegymászáshoz. Mindenki fogja meg a kötelet, ami ahhoz szükséges, hogy az egyik gyereket felhúzzák a hegyi útra. A végén jussunk fel a csúcsra, ahonnan széttekintve rendkívüli élményben lehet részünk. Megbeszélésnél kérdezzük meg a gyerekeket, hogyan érezték magukat, mennyire érezték magukat biztonságban, hogyan segítettek a másiknak feljebb jutni. Ki mit látott a hegy tetejéről.

Alkotó rész

Üvegfestés.

Egy üvegtáblára üvegfestékkel dolgozzanak a gyerekek. Előtte beszéljük meg a témát és osszuk ki, hogy ki melyik részét festi meg a képnek. A festékbe szórhatunk gyöngyöt, ami még érdekesebbé teszi a képet. Nagyon dekoratív technika.

Szükségletek

Üvegtábla, üvegfesték, apró gyöngyök.

 

10. A csoportban betöltött szerepek, a csoport egészének együttműködése az egyéni munka helyett. A búcsú, kapcsolatok lezárása

Cél

 

• A csoportélmények összegezése.
• Csoportban betöltött szerepek átélése és tudatosítása.
• A csoport lezárásának elfogadása.

Várható eredmények

 

• Pozitív élmények megtartása.
• Együttes élmény átélése.
• Ajándékozás és elfogadás gyakorlása.

 

Tartalom

I. foglalkozás-dramatikus rész

Varázslójáték.

A gyerekek táncolnak, ugrálnak a teremben addig, míg a varázsló kővé nem merevíti őket. Egy megadott jelre mindenki szoborrá merevedik. Egy másik jelre felélednek. A szobor pozícióban senki sem mozdulhat meg. Nagy figyelmet igényel a gyerekektől. Aki megmozdul kiesett a játékból.

Szoborjátékok.

A csoport egészének bevonásával játsszuk. Minden gyerek kitalál egy szoborkompozíciót a csoport tagjainak bevonásával. Egyenként a szobrászok megalkotják a saját művüket. Minden gyereket kérjünk meg, hogy mondja el, miért ilyen szobornak látja a csoport egészét. Maga is álljon be valahova a szobor kompozícióba. Biztassuk a gyerekeket, hogy a közös élményeinket jelenítsék meg a szoborkészítésnél.

Add tovább a hangot!

a) Körben állunk. egymás vállára tesszük a kezünket, szemünk csukva. A játékvezető kiad egy hangot, amit a szomszédja átvesz és megpróbálja teljesen utánozni. Addig játsszuk, míg körbe ér a hang.

b) Egy hangot kiad a kezdő játékos, amit a mellette levő leutánoz, majd ő is kiad egy hangot és azt is hozzáteszi. A következő már az előtte megszólalt hangokat hallatja és a sajátját legvégül. Az emlékező képességet is fejleszti ez a játék.

Ajándékozás.

Körben állunk.Mindenki kitalál egy ajándékot egy másik csoporttagnak. Szavak nélkül, mozdulatokkal mutogatja el az ajándékot, úgy hogy a végén átadja és a másik gyereknek mozdulatokkal át kell vennie. Közben a megajándékozott kitalálja, hogy mit kapott.

Módszertani elvek, eljárások

Beszélgessünk a gyerekekkel, arról, hogy ez az utolsó előtti alkalom. Mindenki úgy jöjjön a következő foglakozásra, hogy gondolatban már készül az elválásra.

 

II. foglakozás-alkotó rész

Bevezető rész

Egy előző alkalommal játszott kedvelt játék ismétlése.

Lazító gyakorlat.Ez alkalommal a gyerekek csukott szemmel fekve nyújtsák ki kezeiket és próbálják megtalálni a többieket, érintsék meg őket, fogják meg egymás kezét. Figyeljük egymás lélegzetét. Végül térjenek vissza a saját lélegzetük megfigyelésére.

Alkotó rész

Közös fa rajzolás.

Egy nagy csomagolópapírra közösen rajzoljunk meg egy nagy fát. Legyenek nagy ágai, gyökere, lombja, ürege. A gyerekeket kérjük meg, hogy egy külön lapra rajzolják le magukat olyan élőlénynek, vagy tárgynak aminek gondolják magukat. Mikor a képek elkészültek rakják a képeket a fa általuk választott részére. Megbeszélésnél mindenki mondja el minek ábrázolta magát és miért tette magát a fának arra a pontjára. A játék jól mutatja, hogy a gyerekek hogyan érzékelik a csoportban betöltött szerepüket.

Szükségletek

Csomagolópapír, festék, ecset, színes ceruza, rajzlap.

 

Irodalomjegyzék

 

Add tovább! Drámajáték-gyűjtemény 1. osztályosoknak. (szerk.: Dr. Előd Nóra)

Candy Kiadó Veszprém

Benedek László: Játék és pszichoterápia, Budapest, 1992.

Dráma Oktatás Nevelés (szerk.: Szauder Erik) Nemzeti Tankönyvkiadó, 1994.

Drámaóra-tervek Gyűjteménye (szerk.: Pálfi Erika), Győr, 1998.

Játék könyv (szerk.:Kaposi László) Marcibányi Téri Művelődési Központ Kerekasztal Színházi Nevelési Központ, 1993.

Kaposi László: Játékkönyv I-II, Gödöllői Művelődési Központ Gödöllő, 1984.

Montágh Imre: Gyermekjátszók beszédnevelő könyve, Montágh Imréné-Bittera Tiborné: Szép szóval, nyílt szívvel, Logopédia kiadó

Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam?! Móra Ferenc könyvkiadó, 1985

Rudas János: Delfi Örökösei, Gondolat, Budapest, 1990.