A bebiflázott versnek egyetlen sora sem jut eszembe feleléskor. Ciki. Elfeledkeztem Anyu szüli napjáról. Ciki. Sárga harisnyát vettem fel az iskolai ünnepségre. Ciki. De legcikibb a cikizés. Annak is a durva, parttalan fajtája.

A nyelvész azt mondaná a ciki szóra:„nem szilárdult még meg szemantikai tartalma”. Ez annyit tesz, hogy jelenthet ezt is, azt is. Sokféle szituációban előrángatjuk és élünk vele. Vannak vélemények, amely szerint egy szimpla rövidülés eredménye. Mint ahogy a cigarettából megszületett a cigi, ugyanígy lett a cikornyás kisgyermeke a ciki. Mások viszont a német zickig ( nőstény kecskéből származtatott melléknév) szóból eredeztetik. Ezt a feltételezést látszik megerősíteni az a tény, hogy a nyolcvanas években Németországból visszaszivárgó demokratikus ellenzék berkeiből hallotta ezt a szót legtöbbször felcsendülni a nyelvész fül.

De  nem kell neked mindenféle tudományos magyarázat ahhoz, hogy használd a szót vagy akár gyakorold jelentését.

 
Kiváltó tényezők

Nincs ember, aki ne alkalmazta volna még ezt a szót. Kínosabb azonban  az az eset, ha valaki a cikizés alanyává lesz. A közösség túlzottan is alkalmas arra, hogy bizonyos tagjait kipécézze, és a cikizés áldozataivá tegye. A cikizés tárgya bármi lehet: az illető ruházata, mondatai, cselekedetei. Elfajult esetekben azonban elegendő az a puszta tény, hogy az illető van. Már a létezése és a jelenléte is ingerlő lehet. Igazi gyökérpálca (=idegesítő személy), ahogy a diáknyelv mondaná.

Menete

A mások piszkálása úgy terjed, mint a fertőző betegség. Eleinte, a cikizők megelégedtek azzal, hogy a másik háta mögött  kibeszélték az illetőt. Ez jó magyar szokás, dívik még napjainkban is. Kibővült azonban egy új területtel:a szemtől szembe piszkálással. Hadd legyen minél fájóbb a dolog! A toszogatásnak igazán sokrétű formája alakult ki.

Már a neten is

Manapság pedig egészen új faja van terjedőben. Úgy hívják: online-cikizés. Ez az igazi, korhű támadás! Személytelenül, következmények nélkül bizgerélni a másikat addig, amíg az ki nem bukik tőle. Derék dolog, egyenes jellemre vall. Ez aztán a magyar virtus. Az email-ek, SMS-ek világában tobzódhat az, aki ezt szereti.

A bűnügyi statisztikák egyre több megrázó esettel szolgálnak. Ezek áldozatai többnyire kiskamasz lányok, akik nem tudtak megbirkózni az elektronikus levelezés gátlástalan, bántó megjegyzéseivel. Kicsinálta néhányukat ez a kontrollálatlan macera. Inkább a halálba menekültek előle.

Aki örömét leli mások égetésében, az valószínűleg nem gondolkodott el egy-két dolgon. Nem volt rá ideje, vagy eszébe sem jutott eddig.

Te szereted, ha Téged cikiznek? Hallottál már arról, hogy a szavakkal ölni is lehet? Olvastál már bármit is a szómágiáról? Volt, hogy rosszul esett, amit egy barátod, tanárod, ismerősöd mondott Neked? Vannak szavak, amik évek óta benned vannak, beléd égődtek, mint billog az állatba? Előfordult, hogy sírtál valamin, pedig senki sem bántott tettlegesen? Volt, hogy azt gondoltad magadban egy vita után: ezt nem kellett volna?

Ezek után is azt hiszed, hogy szabadon lehet garázdálkodni a szavakkal?

Minél több NEM születik erre a kérdésre, annál nagyobb az esély egy szolidabb, humor-alapú, jóhiszemű cikizésre.  A cikizés ilyen jellegű megreformálása mellett az összes politikai reform kismiskának tűnik.

(Intera)