Kölyökbázis

Kölyökbázis cikkei

Csak a tudás ad méltóságot az embernek

15 éve | Kovács Istvánné Mária Magdolna | 0 hozzászólás

Nem olyan könnyű megváltani a világot, ahogy azt néhányan gondolják. Monoron, a tabáni cigánytelepen végképp nem. Kicsi lépések… Ez a tabáni telepen dolgozó máltai szeretetszolgálatosok jelszava, akik öt új számítógépet kaptak a minap a roma gyerekek tanításához.

Vihar után minden csupa kátyú és pocsolya a telep közepén. Egy furcsa, olívazöld katonai épület körül élénkül hirtelen az élet, van, aki a vendégek miatt jön, mások telefonálni akarnak, megint mások meg csak úgy benéznek, mert örülnek, ha megtöri valami az egyforma hétköznapokat.

„Volt egy kislány, nagyon jól tanult, de aztán eladták a szülei – mondja keserűen Pálfai Gyula, a monori kisebbségi önkormányzat roma elnöke. – Régi szokások ezek, változtatni kell rajtuk.”

Az elnök csak a tanulásban és az iskolában bízik. Még úgy is, hogy ez csak több generáció múlva hozza meg a látványos hatását, de akkor meghozza, teszi hozzá. Körülbelül 450 roma él itt Monor Tabánnak nevezett részében. Kilencven százalékuk munkanélküli, akinek van munkája, az is csak közmunkás. Az emberek fő jövedelemforrása a családi pótlék, amelynek jó része sokszor italra vagy éppenséggel kábítószerre megy el. Hat évvel ezelőtt emelkedett is egy lépcsőfoknyit az életszínvonal. Akkor telepített ide a Magyar Máltai Szeretetszolgálat egy mobil fürdőházat. Aztán pedig jött a Hangár.

Csak így nevezik errefelé azt a fém hullámlemezből készült, félkör metszetű nagy épületet, amely a szeretetszolgálat Roma integrációs programjának bázisa lett.

„Csodákat itt sem tudunk tenni, de azért van néhány eredményünk, amelyen mi is meglepődtünk” – magyarázza Kiss Dávid, a Hangár vezetője.

Eredmények? Az idén például nem bukott meg egyetlen idevalósi cigány gyerek sem az iskolában. Ez az első ilyen esztendő. És mindebben a Hangáré a főszerep, ugyanis játszóház, óvoda, valamint tanulószoba – déli egytől késő délutánig – is működik a gyerekek részére.

„A számítógépekkel fogtuk meg őket – magyarázza Kiss Dávid. – Először csak jutalomból ülhettek elé azok, akik tanultak. Aztán már a gép sem volt olyan érdekes, megszerették a tanulást. Úgy, hogy sokan azt hazudták otthon, hiába van szünet húsvétkor az iskolában, a Hangárban működik a tanulószoba. Tehát jönni kell. És jöttek is.”

A hit ügyéről itt keveset beszélnek, de minek is beszélni róla. Három apáca vezeti az óvodát, ők hitbéli útravalót is adnak a kicsiknek.

Megint egy váratlan eredmény: az idén négy cigány gyerek tanul tovább a telepről középiskolában. Babinszky György, Monor alpolgármestere szerint nehéz, majdhogynem lehetetlen formálni a roma felnőttek jelentős részét. Különösen azokat a fiatal felnőtteket, akik a rendszerváltás utáni évek munkanélküliségében szocializálódtak.

„De a gyerekek! Bennünk óriási lehetőségek vannak – folytatja a polgármester. – Ne írja meg, de az iskolában is indítottunk két felzárkóztató osztályt. Kifejezetten kis létszámmal, hogy minél hatékonyabban dolgozhasson a pedagógus. A jogvédők felhördülnek az ilyesmin, de mi nem akarjuk néhány hangzatos jelszó miatt elveszíteni a gyerekeket, örülünk, hogy szépen haladnak. Csak a tanulás segít rajtuk.”

Támogatja a programot, illetve a monori romákat az Emberi Méltóság Tanácsa, amelynek Lomnici Zoltán korábbi legfőbb bíró az elnöke. Legutóbb két mosógépet adtak a tabáni cigányoknak, ez legalább akkora lépcsőfokot jelent, mint korábban a fürdőház.

„Nem lehet a romák életét csak rendőrségi ügyként kezelni, az nem vezet sehová – mondja Lomnici Zoltán. – Itt, ebben a közegben minden kicsi lépés számít, még egy kimosott ing, egy tiszta alsóruha is.”

Ünnepély nem volt, csak egyfajta örömünnep a Hangárban, amikor a hét elején megérkezett az Emberi Méltóság Tanácsának újabb adománya, az öt számítógép. Öt, a korábbi öt mellé. Ez már tíz, igaz, legalább százötven gyerek szeretné használni őket. És érkezett a gépekkel egy modern fotóapparát is, hogy megörökíthessék a Hangár életének nagy pillanatait.

„Egy informatikus is dolgozik majd itt, ha már gépről van szó, a nagyobbakat nemcsak a játékok érdeklik, de a számítógépek működése, lelke és lényege is – mondja Szunai Miklós, az Emberi Méltóság Tanácsának ügyvezető igazgatója. – Gondoskodunk arról, hogy folyamatosan friss és érdekes programokat is kapjanak. Szeretném, ha egyszer majd ebből élnének. Vagyis informatikus lenne belőlük.”

Kis lépések… És hogy nem könnyű… Ezek itt visszatérő fogalmak. Kiss Dávid meséli, megesik, hogy meglopják a telepiek a Hangárt is. Azt mondja: szükségből. De nem ez a jellemző, mára elfogadták a bázist és az itt dolgozó aktivistákat, szociális munkásokat is.

„Csak úgy fogadhatjuk el őket, ha megértjük, mit miért tesznek – magyarázza a Hangár fiatal vezetője. – Dolgoznak nálunk cigány asszonyok. De ha akarnak, délben hazamehetnek főzni vagy takarítani. Ők így élik az életüket, így gondolkodnak. Szabadon. Ezt kell megérteniük a magyaroknak. A romáknak meg azt, hogy azért nem érhet az égig az a nagy szabadság, mert abból nem lesz más, csak szegénység.”

A Hangár munkájának egyik legkülönlegesebb eredménye a fordított integráció. Miről is van szó? Arról, hogy a program felnőttoktatási kurzusokat indított, ahol a cigányok befejezhetik a nyolc általánost. Százhúsz roma jelentkezett, nemcsak Monorról, hanem a környékről is. De jöttek magyarok is szép számmal, méghozzá ide ki, a Tabánba, a cigányok közé. Tanulni. A hangárosok nem hittek a szemüknek.

A hetvenéves Kozma Imre kulcsa a jövőhöz

Kozma Imre atya 1988-ban alapította a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot Csilla von Boeselager bárónővel együtt. A szolgálat első nagy próbatétele a mintegy ötezer NDK-es menekült ellátása és segítése volt, amit aztán a romániai forradalomban vállalt karitatív tevékenység, majd pedig a délszláv háború követett. Konkrétan az ostromlott Vukovár, ahonnan a Magyar Máltai Szeretetszolgálat menekítette ki az időseket, a nőket és a gyerekeket. A szolgálat mára Magyarország, de megkockáztatható, hogy a térség legnagyobb segélyszervezete lett. Változatlanul a fáradhatatlan pap, az idén hetvenesztendős Kozma atya áll az élén. Őt 1963-ban szentelték pappá, és több helyen is tevékenykedett. Mindig volt érzéke az új formák, megoldások iránt. Ő volt az, aki 1977-ben Zugligetben létrehozta az úgynevezett családpasztorációt. Az atya 1997-ben belépett az irgalmas rendbe, annak főnöke lett, s oroszlánrésze volt abban, hogy az irgalmasok tíz évvel ezelőtt végre visszakaphatták budapesti és váci kórházukat. Kozma Imre kezdeményezte annak a Roma integrációs programnak a beindítását is, amely a monori cigányokon igyekszik segíteni. Az atya elmondta, a Máltai Szeretetszolgálat az óvoda és iskola szintjéről indított változtatásokat tartja a legfontosabbnak. A jövő kulcsának.

Sinkovics Ferenc

Címkék: méltóság tudás

Kommentáld!

Hozzászólások

Új cikk

Cikkek szerkesztése

Közösségben Mindenben

Ez történt a közösségben:

Friss események »

Szólj hozzá te is!

Impresszum

Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu

Impresszum Felhasználási feltételek Adatvédelem Médiaajánlat FAQ

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó:

Felhasználónév:
Jelszó: