Közeledik a tanév vége, az éves munkát értékelő iskolai bizonyítványosztás. A szorgalom, az akarás nem midig mutatkozik meg a végeredményben, különösen akkor nem, ha bizonyos képességbeli hiány befolyásolja például a matek jegyeket. A diszkalkulia sokszor nehezebben fedezhető fel, mint a diszlexia és diszgráfia. Ha már a korrepetálás, a fizetett matek különóra sem segít, a gond gyakran nem a gyerekkel van, hanem a gyerekben.

A szülők a gyerek figyelmetlenségének, lustaságának tudják be a matek körüli problémákat. Ez érthető is, hiszen az elvont fogalomalkotás, gondolkodás másfajta koncentrációt igényel. Csakhogy akik ilyen részképesség hiányával küzdenek – szó szerint küzdenek –, csak nagyon lassú, egyéni tempóban képesek ezt elsajátítani. A szülőknek gyakran érthetetlen, hogy az amúgy jól teljesítő gyermekük matekból mért bukdácsol.

Egyre többet és többen tudunk a diszkalkuliáról, konferenciák, előadások, pedagógus-továbbképzések, szülőfórumok foglalkoznak ezzel a tanulási zavarral. Ennek ellenére előfordul, hogy a diszkalkuliás, egyébként jó intellektusú, szorgalmas gyerek, aki csak matekból gyenge, úgy jut középiskolába, hogy nem vizsgálták matematikai képességeit. Talán azért, mert matematikai alulteljesítése még így is megugrotta a bukás fölötti lécet, vagy a tanári segítőkészség, engedékenység az egyébként jól tanuló gyermeket átsegítette ezen az akadályon. A középiskolában azonban menthetetlenül fény derül a problémára. Ekkorra már a személyiség sérülés jelei is megmutatkozhatnak szorongásban, depressziós állapotban, ami a kudarcok következménye lehet.

A diszkalkulia legproblémásabb területe a matematika, de a diszkalkuliás ember számtalan gyakorlati problémával is szembesül. Sokszor elkésik, időzavarral küzd, mert nem tudja kiszámolni, mennyi időre lesz szüksége, hogy az adott helyre odaérjen. Ugyanígy gondot okozhat az idő beosztása is. Az előre eltervezett és egy dologra szánt idő kerete szinte soha nem elég. Számukra a hétköznapi tevékenységek sorrendjének felállítása is problémát okoz, és gyakran a megoldhatatlanság körébe tartozik, éppen úgy, mint a matematikai feladatok sorrendisége.

- Pontosan mi a diszkalkulia? – Dr. Márkus Attilát neurológus-pszichiátert kérdeztem.

- A diszkalkulia a számolási képesség különböző jellegű és mértékű hiányossága. A számolás (tudományos nevén aritmetika) alapja a számfogalom, mely a tárgyi világ mennyiségeinek közös, elvonatkoztatott, absztrakt jelölése. A számfogalom számokban fejeződik ki: szóban (magyarul), pl. öt, írásban 5. A diszkalkulia jellemzői: a jelentős mértékben megnehezült számfogalom felfogása, a számszimbólumok (írásban a számjegyek, verbálisan a számszavak) elsajátítása, a 10-es alapú helyi-értékes számrendszer szabályainak megtanulása és alkalmazása, valamint a négy alapművelet elvégzése.

A diszkalkulia a számolásban résztvevő idegrendszeri struktúrák károsodása és/vagy azok működési zavara, melyek lehetnek: öröklöttek (diszkalkuliások egy részének vérrokonai között gyakoribb a diszkalkulia, mint az átlag populációban) és szerzettek (elsősorban embrionális, vagy szülés körüli agykárosodások).

A számolási képesség elsajátításához a nyelvi képességek mellett az egyéb kognitív rendszerek is szükségesek, melyek közül a legfontosabbak: memória funkciók, a figyelem rendszerei A fejlődési diszkalkuliák egy csoportja a figyelmi- ill. a memória funkciók hiányosságainak következménye.

A tünetek igen változatosak. Van olyan, aki 17 éves korban sem képes egyszerű összeadást (3+4) megoldani csak a kézujjak segítségével, vagy két kétjegyű számot egymás alá írva nem tud összeadni, kivonni. Lehetséges, hogy a műveleti szabályokat el tudja mondani, de nem tudja alkalmazni, vagyis a műveletet elvégezni. Előfordul, hogy a helyi érték jelölésével van valakinek gondja, de gondot okozhat a számjegyek megkülönböztetése is, melyet szintén sok tanulás, gyakorlás ellenére sem sikerül kiküszöbölni A diszkalkuliások egyik csoportja a szorzótáblát (noha akár 1 000-szer is megtanulta) nem tudja megjegyezni - ugyanakkor hosszú versek megtanulása és felidézése nem okoz nehézséget.

Szerencsére a matematikatanulási problémát előrejelző tüneteket a szülők és pedagógusok jelentős részben már kisgyermeknél is korán felismerhetik, ami a személyiségfejlődés szempontjából és a további fejlesztések miatt is nagyon fontos.

- A diszkalkuliát biztosan előrejelző tünetekkel „óvatosan kell bánnunk”! A matematikatanulási probléma gyanúja – legtöbbször, sajnos – már csak az iskolában, a hosszas otthoni gyakorlás és a rendszeres, folyamatos korrepetálás sikertelensége után merül fel – mondja Dékány Judit, az ELTE GYOSZI gyógypedagógus-logopédus tanára, közoktatási és igazságügyi szakértő.

- Arra mindenképpen oda kell figyelnünk, ha a gyermeknél lassabb mozgás, beszéd és nyelvi fejlődés, bizonytalan téri-idői tájékozódás, a matematika iránti kevésbé motivált odafigyelés (akár a gyermek játékában is) látható. Jellemző a matematikai ismeretek lassú „befogadása”, az ilyen ismeretekre vonatkozó figyelem és emlékezet alulmaradó teljesítése, majd az iskolában a gyermek egyéb teljesítményeihez mérten matematikából az egyre inkább feltűnő elmaradás. Fontos, hogy minél előbb eljussunk gyermekünkkel szakemberhez. Ha korán felismerjük a tanulási gondot, akkor hatékonyabb segítséget kapunk, és megelőzhetjük a tanulási probléma által okozott esetleges magatartás- és személyiségbeli (önértékelési, szorongásos) problémák kialakulását is. Az általános iskola 1-2. osztályában már biztosan tudhatjuk azt, hogy igényel-e a tanuló különleges megsegítést, fejlesztést a matematikai képességek terén - akár mindvégig az általános iskolában. Sőt, a tapasztalat azt mutatja, hogy a középiskolás korban elkezdett fejlesztés is hatékony lehet, és a személyiségre is pozitívan hat.

- Milyen helyzetben jelent hátrányt ez a képességhiány, és mennyire lehet fejleszteni?

- A súlyos diszkalkuliás, aki legtöbbször az ujjait használja a matematikai műveletvégzéshez a mindennapi életben is sokszor akadályoztatva érzi magát a matematikai ismeretek alkalmazása terén, például nem mer fizetni a boltban, vagy nem tud biztosan az órán tájékozódni. Ugyanakkor ez mások számára megtévesztő lehet, mert, az élet egyéb területein pedig kifejezetten kreatív, okos és tehetséges is lehet. A fejlesztés, az egyénre szabott tempó mindenképp fontos, mert ezzel a diszkalkuliás is sok mindent képes megtanulni az iskolai matematika-tananyagból. Ugyanakkor még az enyhébb fokú matematikatanulási nehézség esetén sincs biztosíték arra, hogy a gyermek jól fog teljesíteni a megfelelő fejlesztő és felzárkóztató foglalkozások mellett.

- Mely esetben kaphat a tanuló felmentést a matematikai értékelés alól?

- A Közoktatási Törvény a súlyosabb és az enyhébb mértékű matematika tanulási probléma esetén – a komplex vizsgálatok/kontrollvizsgálatok tükrében – egyaránt megengedi, hogy a gyermek ideiglenes, majd ezt fokozatosan meghosszabbítva akár az érettségi vizsgára vonatkozóan is (diszkalkulia esetén a felsőoktatási törvény alapján a felsőfokú oktatás során is) tanulmányai alatt egyéni értékelésben részesüljön. Az elsődleges szűrést/vizsgálatot először a Nevelési Tanácsadóban végzik el, majd – amennyiben ez a tanulási probléma súlyosabb fokú –, hivatalból kérik a területileg illetékes Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vizsgálatát. A hivatalosan elkészített szakvélemény alapján – a szülő írásbeli kérelmére – az iskola igazgatója mentesíti a tanulót a matematika tárgy értékelése alól, ami együtt járhat a fizika és a kémia tárgy számításos tananyagrészeinek értékelése alóli mentesítéssel is.

- A felmentett diszkalkuliásnak más tárgyból kell érettségi vizsgát tennie. A felmentés azonban nem jelenti azt, hogy egyáltalán nem kell matematikával foglalkoznia. Kötelező fejlesztésre járnia?

A fejlesztés és a tanuló képességeihez mért felzárkóztatásban való részvétel a tanuló és a szülő joga és kötelessége. Találkoztunk olyan diszkalkuliásokkal, akik a matematikatanulási zavar ellenére el tudták végezni a középiskolai tananyagot, és olyanokkal is, akik még felnőtt korban sem voltak képesek erre.