A kiskamasz igen ellenségesen tud reagálni a szülői közeledésre, mintha nem lenne kívánatos a szülő jelenléte, közeledése, segítsége, néha egyenesen zavarba jön a szülei előtt, ami számára kellemetlenséget okoz. Ez az időszak, amikor a gyerekek inkább társaik felé nyitnak, mintsem a szüleik irányába. Ilyenkor több szabadságra és függetlenségre vágynak, ennek jeleként többször zárják magukra a szobájuk ajtaját.

Igen nehéz lehet megbirkózni ezekkel a fejleményekkel, nem szabad azonban, hogy a szülő magára vegye gyermeke dacos megnyilvánulásait, netán kudarcként vagy hibaként megélnie az események, helyzetek megváltozását. Ez mind annak a jele, hogy a gyerek fejlődik, nem csak fizikálisan, hanem mentálisan és érzelmileg is. Nem lehet mást tenni, mint némi teret engedni a határait feszegető tininek.

De nem szabad, és nem is kell teljesen elengedni a kezüket. A szülő még mindig az egyik legnagyobb befolyásoló tényező a gyerek életében. A gond, hogy a gyerek nem igazán hallgat arra, amit a szülő mond, sokkal fontosabb azonban az, amit a szülők tesznek. Tehát inkább a tettekkel kell jó példát állítani a gyereknek, és nem kiabálni vele folyamatosan.

Olyan viselkedésformákat érdemes mutatnia, melyeket a gyerekénél is szeretne megtapasztalni: tisztelettudó beszéd, kedvesség, egészséges életmód, felelősségvállalás.  

Egyszerű és kicsi dolgok is képesek megerősíteni a kapcsolatot kettejük között. Érdemes több figyelmet és időt fordítania a gyerekkel való kapcsolat áplására, mutasa ki törődését és szeretetét gyermekének-4

Íme, néhány tipp:

• Közös családi étkezések: nem egyszerű feladat a sok más tennivaló mellett még főzni is a család számára, főleg egy hosszú és fárasztó nap után. De a közös étkezés nagyszerű időtöltés a kapcsolat megerősítéséhez. Ezért nem árt előre tervezni, és az sem baj, ha nem főtt ételt esznek vacsorára, a lényeg, hogy együtt üljenek az asztalnál. Kapcsolják ki a tévét és minden más zavaró tényezőt. Vonja be a családtagokat is az előkészületekbe és a mosogatásba is. A közös program  közelebb hozza a szülőket a gyerekeikkel, és megerősíti a kapcsolatukat.

• Esti lefekvés: igaz ugyan, hogy a gyerek már elég nagy ahhoz, hogy egyedül ágyba bújjon, de a lefekvési rutin megtartása szintén segít a kapcsolat ápolásában, ráadásul segít, hogy a gyerek jól kialhassa magát, ami szükséges a fejlődéséhez. A villanyoltás előtti időszakot töltsék együtt, beszélgessenek, olvassanak, beszéljék át a nap történéseit közösen és tervezzék meg a másnapot. A nagyobbacska gyereknél is belefér még egy-egy jó-éjt-puszi vagy ölelés. Ha már nem szereti a gyerek az ilyen szoros kapcsolatot, akkor simogassa meg a hátát vagy a fejét.

• Töltsenek minél több időt közösen: keressék meg azokat a lehetőségeket, helyzeteket, amikor együtt lehetnek. Ilyen lehet például a bevásárlás vagy a rokonok látogatása, esetleg házi munka, kerti munka, kocsi mosás vagy szórakozás, filmnézés. De nagyon jó alkalmak lehetnek a beszélgetésre a kocsiban, utazás közben töltött időszakok, ilyenkor ugyanis nincs szemkontaktus, így a tini közlékenyebb lehet.

• Szervezzen közös családi ünnepeket,  amihez ragaszkodjon később is, tegyen rendszeressé bizonyos eseményeket!

• Mutassa ki a szeretetét a gyereke iránt! Ne becsülje le annak a fontosságát, hogy rendszeresen megemlítse, mennyire szereti gyerekét, és ezt - amikor lehetősége adódik rá - tettekben is fejezze ki. A gyerek ilyenkor biztonságba érzi magát és tudja, hogy szeretik. Habár ilyenkor elhúzódnak szüleiktől, igazából csak zavarban vannak, főleg a nyilvánosság előtt. Olyankor mutassa ki a szeretetét, amikor csak a szűk család van jelen. Sokat kell dicsérni és bátorítani a gyereket, hogy egészséges önbizalma legyen.

• Tudjon a gyermeke dolgairól! Kövesse nyomon a lépéseit! Ha törődik vele, az azt is jelenti, hogy több időt tölt vele. Nem kell állandóan a sarkában lenni, de érezze, hogy Ön közel van, és segít a bajban. Ha valami elrontja a kedvét, akkor pedig bátorítsa, és terelje a jó dolgok felé a gondolatát.

• Érdeklődjön gyermeke iránt! Érdeklődjön arról, hogy mit gondol, hogyan vélekedik, hogy érez, miket tapasztal a gyermeke! Figyeljen arra, amit mond és ahogy mondja, így jobb képet kap arról, hogyan közeledjen felé, hogyan segíthet neki. Ha nem kioktató hangnemben válaszol neki, akkor a gyerek máskor is el fogja mondani a problémáját Önnek, és segítséget is Öntől fog kérni.

forrás:http://www.kamaszpanasz.hu/hirek/szuloknek/3608/szulo-gyerek-kapcsolat

(N. L., kidshealth.org)