Mit tegyünk, ha a volt párunk, legyen férfi vagy nő, gyermekünk láthatását korlátozza, netán külföldre viszi és gátolja a gyermekünkkel történő bárminemű kapcsolattartást?  Hogyan és milyen eszközökkel küzdhetünk legálisan, a jog mögé bújt jogszegővel szemben.

Mire is gondolhatunk akkor amikor ezen sorok születtek? Valójában arra, hogy a szülők többsége, a házasságuk, vagy társas életük megkezdésekor, nem is igazán tudják, hogy a kapcsolat esetleges megromlásával, milyen baj leselkedik rájuk!  Az életüket összekötők, közös életüket élők, gyermekük nevelése során a hagyományos anya-apa modellt követve nevelik gyermeküket, mindaddig amíg a közös élet működtetésének feltétele, egyszer csak meg nem szűnik. A válás a külön élés  egy olyan új állapotot teremt, ahol a gyermeket magával vivő szülő hatalmas helyzeti előnyre tehet szert. Olyan hatalmasra, aminek következtében több száz órás jogi okulással lehet csak igazán túljutni és megtalálni néhány olyan megoldást amivel kedvét lehet szegni a gyermekünket önmagának tulajdonló társunkat.

A cikket az érintett is megtekintette már Svédország - Boras -ból

A legális gyermeklopás

A szülő függetlenül attól, hogy a másik szülőtől kért e vagy kapott e engedélyt a gyermeke külföldre vitelére a gyermeket egyszerűen, ismeretlen módon, ismeretlen körülmények között, ellopja külföldre. Ez gyakorlatilag nem ütközik akadályba, mert az aki a gyermeket elviszi, érvényes útlevél birtokában ezt megteheti.  A probléma lehetséges megoldása, ha a váláskor a felek, a gyermek útlevelét, közjegyzői, vagy ügyvédi  letétbe helyezik (5-10e ft költség) és amikor bármelyik fél utazni szeretne, akkor arra vonatkozóan külön megegyeznek. Ennek hiányában marad az un. bizalmi nexus mely sok esetben megdőlni látszik, egy új, a másik felet érintő partneri kapcsolat esetén. Sajnos, az új kapcsolatok, sok esetben nem hogy segítenék az élet minőségének javulását, hanem esetenként külön szítják az ellentéteket. A kisördög adott egy blokkot a szülők kezébe, nevezetesen az útlevél hosszabbítás időtartamával lehet védelmezni a gyermeket. Amikor új útlevél szükségeltetik, akkor kell a másik szülő beleegyező nyilatkozata is. Ez tehát védelmi szakasz lehet.

A vidd el, dugd el, titkold el módszer

A külföldre lopott gyereket a jogellenesen elvivő fél, eltitkolja a másik fél elől a gyermek tényleges tartózkodási helyét. Ez technikailag úgy történik, hogy ismerősök (akik vélt vagy valós rémtörténeteket hallgatva)  befogadják, támogatják a jogellenesen cselekvő felet. A jogellenesség tehát akkor jön létre, ha felek erre külön nem egyeztek meg. Nevezetesen, gyermek vihető külföldre, oda és addig a másik fél tudtával, és bele egyezésével. Ennek hiányában ez jogellenes ugyan is ha nincsen erre vonatkozólag a felek között egyezség, vagy erre vonatkozó bírói végzés ami a külföldre vitelt engedélyezné, a magatartást elkövető, azt jogellenesen teszi!

Eltelt 2 év: Fújhatod a gyerekedet?

Ez a kérdés merül fel azokban, akik mivel jogilag nem vagyunk felkészülve a jogellenes magatartásokra, meg mert azt hisszük, békésen lehet egyezkedni, 2 éven túl szereznek tudomást arról, hogy a kiskorú elhelyezés megváltoztatását azonnal kell kérni ahogyan megtudjuk, 2 éven belül. Ennek hiányában, az új  lakhely bírósága lesz illetékes lejárni a gyermekünk ügyében.  Mit is jelent ez? A gyermekedet ellopják például Svédországba, akkor az ottani illetékes városi bíróság fog eljárni az ügyben és fogja azt vizsgálni amit a jogellenesen elvivő fél, onnan a távolból a fejedhez vagdal! Adott esetben mire az ügy tárgyalási szintre ér eltelhet 2-3-4-5 akár 6 év is, és addig lehet, hogy nem fogod látni a gyermekedet!

Ebben az esetben, a jogellenes magatartást is védelmezi egy külföldi állam jogrendje!

A Magyar Bíróság végzése végrehajthatatlan?

Sajnos:IGEN !!! A jogbiztonság hiú ábránd, érdemes észen lenni mert a gyermeked láthatása lesz a tét!

Az a maszlag, hogy jogbiztonságban élsz, ez egy nagy sületlenség! Az a válási vagy különélési egyezség amit adott esetben aláírtál és még rendelkezik is pontosan a gyermeked láthatásáról, mit sem ér, ha a gyermekedet, több mint 2 éve elvitték Magyarországról! Az UNIÓ-ban minden esetben az un. gyermeket “befogadó” ország bírósága, maga is űberelheti a magyar bírói végzést, nevezetesen, ha a láthatást úgy ítélik meg, akkor biztosítják, ahogy kedvük tartja, olykor felügyelettel, ez gyámügyes, szociális munkás, vagy a rendőrségen (!!!) szóval sok rémtörténettel találkozhatsz szembe ha nem vagy elég éber!

A Magyar Hatóságok segítsége

AZ Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Polgári Jogi Kodifikációs és Nemzetközi Magánjogi Főosztály, Budapest V., Roosevelt tér 1-3.
1363 Budapest, Pf. 54.tel.: 00-36/1-999-4349, fax: 00-36/1-999-4360 számon, az ilyen jogellenesen külföldre vitt gyermekekkel, és az un. külföldön élő szülök jogi ügyeiben segít. A tartási ügyekben csont nélküli eredményeik vannak, ahogy ezt egyik munkatársuk meg is fogalmazta nekem legutóbbi beszélgetésünkkor.

A gyermekek jogellenes külföldre vitele esetén azonban: NEM !

Ez azt is jelenti, hogy a hagyományos értelemben vett gyermek elhelyezési per helyett a szülők kezében marad a jog másik területe a polgári és családjogi területet kihagyó és azon átvágtató, csont nélkül koppanó Büntető Törvénykönyv.

A hivatalból üldözendő kiskorú veszélyeztetése ügyben TE fogsz feljelentést tenni!

Ez a valós helyzet pontosan így néz ki, nevezetesen  a Magyar Hatóságok, nem fognak hivatalból eljárást kezdeményezni, bár a cselekmény un. hivatalból üldözendő, de : NEM !Kérdésre, hogy miért nem, mindenki tárogatja a kezét! A befogadó országok, ha uniós terület, maguk is büntető jogilag szankcionálják a kiskorú veszélyeztetését, de ilyen esetben, mint ha csukott szemet találnának. Egy ilyen esetben a bírói végzés tartalma azt mondja ki, hogy őket mint befogadó ország nem érdekli mióta is van ott a gyermek és hogyan! Igen, jól olvastad! Ez a lesújtó igazság!

A kapcsolattartás akadályozása miatt bírságolhat a gyámhivatal Gyer.33. §, majd büntetőeljárás indulhat kapcsolattartás akadályozása címén kiskorú veszélyeztetése miatt Btk. 195. § (4) bekezdés) ben foglaltak szerint. Ez esetben a Btk. szankcionálása, bár hivatalból üldözendő, de lépés a hivatalos szervek részéről, csak média precedens ügyekben történik!

Van e jogi segítség az ügyben ami eredményes?

Amennyiben a fentieket végig járod, a jogi képviselőd maximum annyit tud tenni, hogy bólogat hozzá!  Arra is vigyázni kell, hogy néhány a médiát önmaguk karrier  lovának néző jogi képviseletre jogosult, ezt a helyzetet bevétel termelésre alkalmasnak látván, téged meg fejős tehénnek titulálva, vissza élhet és vissza is fog esetenként élni a helyzeted tragédiájával! Ezáltal nem csak a lelki de az anyagi terheid is elérik a pénzügyi teljesíthetőség határait, nem beszélve arról, hogy a jogi segítség a “mit kellett volna tenni” szintjén degradálódik.  Az elmúlt időszakban tapasztalt minden egyes jogi segítség, a mennyit kérek előre a nélkül, hogy tudnám mit teszek szintjével kezdődött, ahol a konzultáció is borsos tízezreket jelentett, későbbi eredménytelenség vagy stílusbéli hiányosságok okán.

A MÉDIA mint lehetőség?

A MÉDIA képviselői maguk is emberek, őket a hír az un. közérdeklődés szintjén érdeklik csak, az, hogy mit jelent egy ilyen ügy, mit kell érte tenni, végig menni, ok-nyomozni, ez már nem kell a magyar médiának. A hír értéke annak tartalmában, az eladott és megtekintett példányszámban minősül. A hír jó ha sokan olvashatják, rossza ha kevesen!  Az ilyen esetek megoldására az Internet adhat segítséget. Sokan olvashatják, napszakra tekintet nélkül és véleményeink kicserélhetőek.

Miért született meg ez a bejegyzés és ez a rovat?

Azért, mert úgy olvasom, máshol, mások tollából, a kiskorú elhelyezésének megváltoztatása témakörben, a gyermek bántalmazások között, alig fellelhetően szerepel az un. lelkileg bántalmazott gyermekek témaköre ahol az egyik szülő, jogerős bírói végzés birtokában, főleg sok esetben a maga igényére szabott alku esetén is, később azt egyoldalúan, úgy kívánják érvényesíteni ahogy nekik jobb!

A gyermek érdeke? Erre vannak magyarázatok mindig, miért nem, és mi az oka utólag, meg előkerülnek a csontvázak is ilyenkor a polcról magyarázatként, de a gyerek még is szenved:Szenved, mert a szülő szinonimáját megváltoztató, egyoldalúan önkényeskedő fél, a maga akaratával erőszakosan befolyásolja a gyerekeket/gyerekeket! Az erőszak önmagában a láthatás korlátozásában minősül és teljesül abban a degenerált és a másikat sértő, sértegető, leminősítő aktusban, ahol a gyermek egyoldalúan ,elszenvedi a korlátozó fél, lelki bántalmazó magatartását!

A lelki bántalmazást mely szerint az Ő általa addig szeretett apa/anya most már nem is olyan “jó” mi több már kifejezetten rossz és ezért az un. “védelmező” “csak” őt szeretné “megóvni” a másik féltől, nevezetesen az apa/anya személyétől. Attól, akivel akkor míg család voltak és közösen éltek, nem voltak ilyen vélemények!

A gyermekét bántalmazó fél, azzal okoz sérelmet gyermekének, hogy visszaélve a szülői jog gyakorlásának lehetőségével, a kiskorú és gondozása nélkül életképtelen gyerekkorút úgy manipulálja,  hogy a másik fél ne lehessen partnere a gyermekének. Kinek is hinné el jobban a gyerek, hogy apa/anya “nem jó” mint annak aki ezt elmondja: a saját apja/anyja?  A gyerekek döntési képessége tehát, a szülőtől eredően, a nevelés szintjén a befolyásolással elérhető, az étel, ital és ruházkodás, meg a lakhatás szintjén, a “mi lennél ha én nem lennék, híd alatt lakó?” típusú degradálásokkal tetőzik. Az ilyen szülő tehát aki ezt teszi, hosszú távon végérvényesen bizonytalanítja el a gyermekét, mert a szülőbe vetett gondoskodási bizalom megszűnik! Mit is tennék ha apám/anyám kidobna, gondolhatja magában a gyerek? Félelmetes és zivbe markoló érzés lehet ezt átélni, miközben aki ezt teszi, az állítólagos “szerető” szülő szerepét próbálja, hivatalos eljárásba elhitetni az illetékes hatóságokkal!

A kérdés már csak az: hogyan is lehet ilyen szülőnek gyermeket nevelnie aki tudatosan megszegve minden törvényt, a gyermekét e módon bántalmazza és a hivatalos szerveket félrevezetve, rejtegeti a másik fél elől?  A fentiek ismeretében, pontosan így!

Sajnos…

A cikk szerzője: Zoltan PetrasovitsAz írás egy kommunikációs lehetőség.  Sokszor segít, hogy meglássam, miként gondolkodtam egykoron. Néha elborzaszt, néha megnevettet, de biztosan tudom, hogy az is én vagyok. Az írás által pedig talán mások, nyitottabb szemmel járhatnak, mint egykoron tettem és tanulhatnak azokból ami emberré teszi az embert: a hibákból és a sikerekből egyaránt!

A cím kellően provokatív.